Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „B” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1987)

A Váci Egyházmegye plébániáinak iratai

A VÁCI EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIÁINAK IRATAI A Váci Püspökség alapításának pontos dátuma nem ismert, első okleveles említésével azonban már 1075-ben találkozunk. Illetékességi területe a középkorban a Duna-Tisza közére terjedt ki, ahol - a szerzetestemplomokkal együtt - 451 templom működött. Területét a tatárok 1241-ben végigdúlták, 1544-ben pedig Vác 141 évre török fennhatóság alá került. A Püspökség a Felvidékre menekült, a papok száma csökkent, és az alföldi falvak egy részében tért hódított a reformáció. A püspök 1699-ben költözött viszsza véglegesen Vácra, ami az egyházi élet újjászervezésében az első lépést jelentette. Folyamatosan újjászervezték a benépesülő községek plébániáit is. Az egyházmegye határai a török kiűzése után többször változtak, majd a végleges szervezet 1777-ben alakult ki. A Váci Egyházmegye ma az ország egyik legnagyobb egyházigazgatási egysége. Magában foglalja a Duna-Tisza közének legnagyobb részét Nógrádtól a déli országhatárig, Hódmezővásárhely környékét, ide tartoznak a Nagybudapesthez, illetve Szegedhez csatolt egyes 2 elővárosok plébániái is. Területe csak 4500 km -rel marad el a Kassai, Rozsnyói és Szatmári magyarrészi Egyházmegyékkel kiegészített Egri Főegyházmegyétői, de a lakók Cés a katolikus hívők; száma, meghaiao ja azt. A ritka településhálózat miatt ugyan öt íőesperességben és 25 espereskerületben csak 252 plébánia es lelkészség működik, de ezek közül 246 levéltárában található 1950 előtti történeti értékű iratanyag. Terjedelem: 427,23 fm.