Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „A” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986)

Egri Érseki Tartomány

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIÁINAK IRATAI Ali. században alapított hajdani Egri Püspökség az északkeleti országrész 14 vármegyéjében illetékes volt, és a középkorban az ország legnagyobb egyházmegyéjének tekintették. E területen a plébániák már a 12-13. században megszerveződtek. Az 1334 évi pápai tizedjegyzék 821 plébániát sorol fel, amelyek száma a következő évszázadban a jászkunok keresztény hitre térésével még tovább gyarapodott. A török korban nagy pusztulás következett be, a püspök Kassára tette át székhelyét, és csak 1687 után költözött vissza Egerbe. 1699-ben a 14 vármegyében mindöszsze 108 plébánia működéséről tudtak, 1744-ig számuk 232-re, majd 1799-ig 353-ra emelkedett. 1804-ben az Egri Egyházmegyét felosztották, az illetékességi terület csökkent. Az északi területeken megszervezték a Kassai és Szatmái Egyházmegyéket, ugyanakkor az egrit főegyházmegyei rangra emelték. Mint érseki tartományhoz - a jogutód Kassai és Szatmári Egyházmegyéken kivüi hozzákapcsolták a Rozsnyói és Szepesi Egyházmegyéket is. 1804-ben az uj határok között négy főesperességre és 14 esperesi kerületre tagolva 150 önálló plébánia maradt. 1944 végéig számuk 27 esperes! kerületben 251-re, 1982-ig pedig 28 esperesi kerületben 300-ra nőtt. (1982, május 11-én a Kassai, Rozsnyói, Szatmári Egyházmegyék mcgyarországi területeit - az un, Északi Részt, négy főesperességre osztva az Egri Főegyházmegyéhez csatolták.) Az 1982 előtti Főegyházmegye 300 működő plébániája közül 282 levéltárában vannak 1950 előtti történeti iratok. Mennyiségük: 450,15 fm.