Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „A” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986)

Esztergomi Érseki Tartomány

A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIÁINAK IRATAI A Veszprémi Püspökség alapítása - történeti adatok szerint - időben megelőzte az Esztergomi Érsekségét: Géza fejedelem uralkodásának idejére, a 990-997 közti időszakra esik. Az 1334 évi pápai tizedjegyzékben a hat főesperességre tagolódó egyházmegyében 487 plébániát sorolnak fel, melyek száma 1526-ig legalább 600-ra emelkedett. A török hódítás az egyházi szervezetet szétzilálta. A falvak alig 1/4 részében maradt lakosság, és összesen 12 plébánia működött a Dunántúl középső és keleti részét magában foglaló egyházmegyei területen. Az ujjáteiepülés után újjászerveződtek az elhagyott plébániák is, amelyek száma 1760-ban már 175 volt. 1777-ben létrejött a Székesfehérvári és Szombathelyi Püspökség. Ettől kezdve a veszprémi területen csak Veszprém, Somogy megyét, valamint Zala megye egy részét foglalta magában, öszszesen 151 plébániával. A trianoni békeszerződés a Veszprémi Egyházmegye területét - ekkor már 244 plébániával - érintetlenül hagyta. Ma öt főesperességre, 34 espereskerületre osztva 346 plébánia és lelkészség működik. Ezek közül 318-nak levéltárában őriznek 1950 előtti történeti iratanyagot. Terjedelem: 418,26 fm.