Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „A” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986)

Bevezetés a magyarországi Római Katolikus Egyház plébániáinak fondjegyzékeihez

viseletüket, az egyházközséget. Ezek létrehozására - elvileg - 18ó8-tól volt lehetőség, de a megvalósitás körüli viták általában elhúzódtak, és nem értek el eredményeket. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom után maga a püspöki kar kezdeményezte, hogy mielőob valósítsák meg a katolikus autonómiát, létrehozva annak alapsejtjeit, az egyházközségek szervezetét. A fővárosban, majd vidéken indult meg újra a szerveződés, és 1929-ben már országos egyházközségi szaoályzatot adtak ki. Ez kötelezővé tette a hivők autonóm testületének létrehozását az összes pléoánián, lelkészségen sőt a fii iákban is. Az 1929-es szabályzat egészen 1985-ig maradt érvényben, amikor a testület jogainak további kiterjesztésével megújították. Az egyházközség élén egyházi és világi elnök áll: egyházi elnök a mindenkori pléoános, világi elnök pedig meghatározott időre választott, a püspök által is megerősített személy. A közvetlen felügyeletet az Egyházközségek Egyházmegyei Tanácsa látja el. Az egyházközséget érdeklő döntéseket a képviselőtestület hozza, azok végrehajtásáról pedig a szűkebb körű egyháztanács gondoskodik. (Tagjai: plébános, /káplánok/, kántor, templomgondnok, pénztáros és választott képviselők.) Az egyházközségi szervezet legfontosabb dokumentumai a képviselőtestületi jegyzőkönyvek, amelyek eredeti példányait a plébániai levéltároan, másolatait pedig a kerületi esperesnél őrzik, Irataik közé elsősorban a gazdasági jellegű dokumentumok tartoznak, mivel pénzügyekben - a templompénztár kivételével - általában az egyházközségi képviselőtestület II letékes. Bár a plébániák levéltáraiban a számadások, gazdasági iratok rendszerint egyetlen állagot képeznek, sokféle nyilvántartást és egyéb dokumentumot foglalnak magukban. A 18. századi újjászervezés óta nyilvántartják az egyházi ingatlanokat (templom, plébániaépületek, kápolnák, szobrok, keresztek, papi földek, egyéb javadalmak), a templomok, plébániák építésével, renoválásával, fenntartásával kapcsolatos dokumentumokat, a kü-