Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Pécsi Püspökséget, amely Baranya és Tolna vármegyékre, illetve Verő­ce megye egy részére terjedt ki, L(Szent) István alapította 1 009-ben. A püspökség területe két fó'esperességre oszlott : a székesegyházi fó'espe­resség, (Baranya megye, a két szlavóniai - Verőce megyei - esperesi kerület és Somogy megyéből a Szigetvári kerület) és tolnai fó'esperesség (Tolna megye). Az 1920-as évek első felében a Dráván tuli részek és a Duna-Dráva háromszög (a dárdai és a baranyavári kerület) Jugoszláviához kerültek, és ezeket a dja­kovo-i püspökséghez kapcsolták. A Duna-Dráva háromszög 1941-1944 között is­mét Magyarországé volt, s visszakerült a pécsi püspökséghez. Mohács előtti oklevelei (leszámítva a Klimo püspök által vásárolt négy darabot) nincsenek, mert a török elől menekítve a levéltárat, ezek elvesztek. Mivel a török korszak utáni első püspökök alig, vagy egyáltalán nem tartózkod­tak Pécsett, az idevonatkozó iratokat részben a káptalan intézte el, ezért ezek a káptalani levéltárban találhatók. A Pécsi Püspöki Levéltárban folyamatos iratanyag 1721-től, s különösen Berényi püspök idejétől (1738-1748) kezdve van. Ekkor alakult ki az egyházme­gye kormányzata, amikor az ügyeket a püspök vagy a vikárius, illetve a szent­szék intézte. Iratait mindegyik maga kezelte. Klimo György püspök alatt (1751-1777) a püspöki levéltárnak már külön helyisége volt. Lényeges változás Szepesy Ignác püspöksége idején (1828-1838) következett, amikor a Klimo György által csillagászati toronnyá átalakított régi torony második emeletén helyezték el a levéltárat, egyesítve a korábbi vikáriusi és szentszéki levéltárat. Ugyanakkor rendezték is az iratokat, amelyeket az eredeti levéltárakon belül időrendi sor­rendben helyeztek el. A XIX.század vége óta a torony első, s ma már a harma­dik emelete is levéltári célokat szolgál. A levéltár anyagában sok a hiány. Igen nagy károsodást jelentett az, hogy Brüsztle József az egyházmegye történetével foglalkozván, a levéltárból igen sok iratot kiemelet, és halála után senki sem gondoskodott arról, hogy ezek visszake­rüljenek a levéltárba. Végülis elégették őket. Ekkor tűnhettek el az 1721 -22.évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom