Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Veszprémi Püspökség alapítása Géza fejedelem életének utolsó sza­kaszára (990-997) esik. A püspökség és káptalan birtokállománya kezdettó'l fogva a XIV. századig együttes kezelésben volt. Együtt kezelték a vonatkoza­tos okleveleket is a székesegyházi sekrestyével kapcsolatos helyiségben. A levéltár középkori történetéről tudjuk, hogy először Csák Péter 1276. évi rablótámadása idején szenvedett nagy kárt. Sok oklevele megsemmisült,vagy megrongálódott. Nagy Lajos király idejében 1381-ben a levéltár egy része leé­gett. A török közeledésének hírére 1544-ben a káptalan Sopronban helyezte biz­tonságba levéltárát, a püspökök pedig Sümegre, a török alatti székhelyükre vit­ték értékes irataikat. Volkra Ottó püspök az ujabb török veszély idején 1717 körül, a győri káptalannál püspöki és káptalani birtokügyi okmányokat helyezett el, amelyek ott elégtek. A mai Veszprémi Püspöki Levéltárat Padányi Biró Márton püspök (1745­1762) létesitette, amikor Sümegről áthozatta a levéltári anyagot Veszprémbe, és azt a püspöki palotában helyezte el. A püspökségnek középkori adminisztratív anyaga nem maradt fenn a le­véltárban, mivel akkor ezt a munkát a vikáriusok végezték a püspök megbízásá­ból, de az Ő irattáruk nem került be a püspöki levéltárba. Sőt a püspökök szemé­lyes vonatkozású és politikai iratai sem. Ezek rendszerint a családi levéltárakba kerültek és ott legnagyobb részük elkallódott. A Veszprémi Püspöki Levéltárnak a középkorból megmaradt okleveles anya­ga a Veszprémi Káptalan Levéltárában örökös letétként nyert elhelyezést 1895­ben. Itt 7 bádogdobozban a püspökség 929 legrégibb birtokjogi és egyéb püspöki kiváltságot tartalmazó oklevele (például királyné koronázási joga) található, kro­nologikus sorrendben. Az oklevelek közül 632 Mohács előtti. A veszprémi püspöki egyházmegye 1 777 előtt hat főes peress égre tagozó­dott : a székesegyházi (Veszprém megye), a fehérvári, a budai, a segösdi, a somogyi és a zalai főesperességekre. Az egyházmegye 1777-ben történt megosztá­sakor a fehérvári és a budai főes peress egekből alakult a székesfehérvári püspöki egy­házmegye, a zalai főes peress égből a zalaegerszegi esperesi kerület a szombathelyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom