Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

CSANÁDI PÜSPÖKI LEVÉLTÁR (Szeged) A Csanádi Püspökséget I.(Szent) István király alapította, területe a későbbi Csanád, Arad, Torontál, Temes és Krassó vármegyék területére terjedt ki, A török behatolás következtében 1573-tól kezdve a "csanádi püspök" csupán csak cim volt, nem volt - csak elméletben - csanádi egyházmegye és nem volt püspökség. A levéltár is elpusztult, elkallódott. Az egyházmegye területe 16871689 között szabadult fel a török uralom alól. A püspökség székhelye 1702 óta Szeged volt, 1738 óta pedig Temesvár. Az egyházmegye területe azonos maradt a középkori egyházmegye területével. Az első világháború után a mai Magyarországon a püspökségnek csak egy kis területe maradt, mindössze 33 plébánia. Romániához 160, Jugoszláviához 67 plébánia került : a székesegyházi (vagy csanádi), az aradi, a torontáli, a karánsebesi és a krassói fó'esperességek területe teljes egészében, a Maroson tuli fó'esperesség területe részben. Ez utóbbiból alakult 1923-ban a mai csanádi egyházmegye két főesperessége : a székesegyházi (vagy szegedi) és a Maroson tuli, A csanádi püspökség magyarországi területét 1918-1923 között a makói püspöki helynök kormányozta. A csanádi püspök tevékenységét Magyarországon - újra Szegeden - 1923ban kezdte meg, és ettől az időtől kezdve van a Csanádi Püspöki Levéltárnak folyamatosan iratanyaga : egyházigazgatási iratok (az ügykezelés az 1928* év kezdetéig a püspökség területéhez tartozó egyházközségenként történt), szentszéki iratok és számvevőségi iratok. A Csanádi Püspökség korábbi levéltára az 1920. évi trianoni békeszerződés után Temesváron maradt. Ebből a levéltárból 1925-ben Temesvárról Szegedre egyrészt csak a mai Magyarországhoz tartozó egyházközségekre vonatkozó, másrészt jelentéktelen mennyiségű egyéb iratanyagot szállítottak át. A mai Csanádi Püspöki Levéltár törzsanyaga ebből tevődik össze. Került azonban a püspöki levéltárba más iratanyag is. A nagyváradi és a szatmári püspöki és káptalani javakat, amelyek 1920-ban - a trianoni békeszerződés után - Magyarország területén maradtak, egy Igazgatótanács kezelte, amelynek az elnöke a csanádi püspök volt. Ez az. Igazgatótanács 1930-1939 között működött. Budapesten tartotta ugyan az üléseit, iratanyagát azonban Szegeden, a Csanádi Püspöki Levéltárban helyezték el.