Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI
EGRI ÉRSEKI LEVÉLTÁR Az Egri Érseki Levéltár jelenleg négy feisŐmagyarországi római katolikus egyházmegye 1950 eló'tti iratanyagát ó'rzi : az Egri Püspökség, az Egri Érsekség levéltárát, valamint a magyarrészi kassai és a magyarrészi rozsnyói egyházmegye helynökségeinek a fondjait. 1, Az Egri Püspökséget elsó' királyunk az 1009-101 0. évben alapította* A XML századtól kezdve az északkeleti országrész 14 vármegyéje (Borsod, Abauj, Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Zaránd, Külső-Szolnok és Heves) területét ölelte fel, később Máramaros, Sáros, Szatmár, Kraszna vármegye és a Jászkunság is hozzákapcsolódott. Az 1550-es évektől kezdve a török terjeszkedés következtében az egyházmegye déli része - Külső-Szolnok és részben Heves vármegye - elveszett a püspökség számára, s amikor 1596-ban a püspökség székhelye, Eger vára is török kézre került, a püspök Kassára telepedett át, és csak Egernek 1687, évi felszabadulását követő években költözött vissza Eger városába. A kassai időszakból csak jelentéktelen mennyiségű XVI-XVII.századi irat került Egerbe. Az Egri Püspökség levéltárának (az Érseki Levéltáron belül: Archívum Vetus) egyik organikus iratcsoportját a XVIII. században a püspöki kancelláriához érkezett egyházkormányzati beadványok alkotják, a másikat a püspöki szentszék hozta létre. Az 1804-ig tartó püspöki korszak többi fondja gyüjteményjellegü 2. Az Egri Érsekséget 1804-ben alapították. Az addigi egri (püspökségi) egyházmegye területét három részre osztották. Kialakították a kassai és a szatmári püspökséget, az Egri Püspökséget pedig érseki főegyházmegye rangjára emelték. Ehhez ettől kezdve csak Heves, Borsod, Szabolcs vármegye, a Jászság, továbbá Szolnok vármegyének és a Hajdúságnak egyrésze tartozott. A két uj egyházmegye számára az egri püspöki levéltárból átadták a területüket érintő iratokat és egyház látogatási jegyzőkönyveket. A protocollumok azonban Egerben maradtak. Az 1809. évvel kezdődő érseki korszak egyházigazgatási iratait az érseki kancellária uj levéltár - Archívum Nóvum - elnevezés alatt őrizte. Az Érseki Levéltár az 1770-es években levéltári célra épült raktárhelyiségben van elhelyezve az érseki palotában. Az 1923 utáni iratokat (1954 óta) egy különálló raktárban őrzik. Az 1923 előtti iratokról repertórium jelent meg : Soós Imre, Az egri érsekség levéltára. Bp. 1957. Levéltári leltárak, 3.
