Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI
KALOCSA! ÉRSEKI LEVÉLTÁR • • • h •••• A Kalocsai Érsekséget I.(Szent) István alapította, A középkorban (időnként) az érsekség székhelye (miután a volt görög ritusu bácsi püspökséget az egyházszakadás után római rítusra vitték át és egyesítették a kalocsai érsekséggel) Bács volt, és ezért még a XX.században is (1945-ig) kalocsai és bácsi fő-" egyházmegyének nevezték. Területe Pest és Solt megyék (a kalocsai, géderlaki, keceli, miskei és hajósi esperesi területek), Bács-Bodrog vármegyék területére terjedt ki (Csongrád megyéből is ide tartozott Horgos), A főegyházmegye területének kiterjedésében csak az első világháborút követő uj országhatár-megállapítások okoztak változást. A Kalocsai Érsekségnek suffraganeus püspökségei voltak (már a középkorban is): a zágrábi, a zenggi, és modrusi (korbáviai), tinnini (Knin), boszniai (diakovári) és szerémi, belgrádi, a sammandriai, valamint a csanádi, váradi és az erdélyi püspökségek. A római Szentszék 1852-ben csak a váradi, erdélyi, csanádi és a tinnini suffraganeus püspökségeket hagyta meg a kalocsai érseki egyháztartomány kötelékében, a többit a zágrábi egyháztartományhoz rendelte. Az első világháború után a kalocsai főegyházmegye déli - nagyobb és népesebb - része (összesen 92 parochia, illetve adminisztratura) Jugoszláviához került, A fó'egyházmegyének ez a része 1923-ban Apostoli Kormányzóság lett. Kalocsán ezt a részt Szabadkai Apostoli Adminisztraturának, Szabadkán viszont Bácsi Apostoli Adminisztraturának nevezték, amely a bácsi püspökséget kormányozza. A második világháború alatt a kalocsai főegyházmegye két része ismét egyesült (bár nem főesperességként, hanem továbbra is mint Bácskai Apostoli Adminisztratura működött Szabadka székhellyel érseki commissarius-sal az élén), 1944-ben viszont ismét kettévált. A Szabadkai Apostoli Kormányzóságot a pápa 1968, január 25-én nyilvánitotta önálló szabadkai egyházmegyének, tehát püspökségnek . A kalocsai és bácsi főegyházmegye területi felosztása a XVIII. században kialakult (később csak kisebb változások történtek) : három főesperesség (a székesegyházi, bácsi és a tiszai), s mindegyiken belül három (alsó, középső, felsó') esperesi kerület (a tiszai főesperesség területén 1811-ben uj esperesi kerületet is alakítottak ki : a szabadkait), s 1826-ban 131 plébánia. A főesperességek
