Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ LEVÉLTÁRI ANYAGÁNAK FONDJEGYZÉKEIHEZ
része pedig z káptalan belső, testületi ügyeiben keletkezett iratokból áll. Ez a levéltári anyag a káptalan magánlevéltára. Ezek a káptalani levéltárak ma is (általában) önálló levéltárakként léteznek, Az egyházmegyék központi igazgatásában az érsek,, iüíetve a püspök un. segédpüspökei (címzetes püspökök) csak akkor játszanak szerepet, ha egyben érseki, vagy püspöki hel ynö.k'ök is (vicarius generális). A helynökök legtöbbször kanonokok voltak, a segédpüspökök pedig gyakran csak a bérmáiásoknál és szentelésekné! segítették főpásztoraikar. A püspöki hivatal (cancellaria) vezetó'je az irodaigazgató (cancellar), aki az adminisztráció irányítója. Beosztottjai voltak a püspöki szertartók, titkárok, levéltárosok, akik az adminisztrációt végezték, és egyben a püspököt kisérték ünnepélyes megjelenéseinél, Az érseki, illetve püspöki levéltárak elsó'sorban az érseki illetve püspöki iroda (cancellana) működése során keletkezett iratokat tartalmazzák. Ehhez járulnak az un. szentszéki iratok. Szentszéknek nevezik az egyházmegyei bíróságokat, melyek egyházfegyelmi ügyekben, főleg azonban házassági perekben bíráskodtak a E bíróságok élén is a megyéspüspök áll, illetve a konkrét vezetést az un. officialis (rendszerint kanonok végzi. Ugyancsak e levéltárak anyagár alkotja a papnevelő intézetek (szemináriumok) anyaga. A szentszéki (bírósági) iratokat helyenként együtt iktatták a püspöki hivatal egyéb aktáival, másutt külön levéltári fondot alkotnak. A szemináriumok általában külön iktatott fondot alkotnak. Igen fontos része minden püspöki levéltárnak a püspöki birtokok kezeléséből, igazgatásából eredő iratanyag. Először legtöbb helyen e gazdasági iratokat a püspöki hivatal anyagával együtt kezelték, általában a XIX .századtól kezdve azonban mindenütt létrehozták a birtokok kezelésének központi szerveit, a jószágkormányzóságokat, vagy gazdasági hivatalokat. Ezek anyagán belül elkülönülnek az egyes uradalmak, possessiok, tehát az egyházi birsokok szervezeti egységei. Az egyházmegyék területi szervezetét alkotják a f ó'es pe réssé gek (főesperesi kerületek), melyek általában egy-egy vármegye területére terjedtek ki, és élükön a fó'esperes állt. A főesperességek esperesi kerületekre tagolódtak. Ezek élén a kerülethez tartozó plébánosok egyike állt, esperesi minőségben. Az esperes székhelye nem esik okvetlenül egybe annak nevében jelzett helységgel (például a dorogi esperesi kerület esperese nem mindig a dorogi plébános). Mintegy 10-15 plébánia alkot egy
