Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)
Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára
A levéltárnak a Református Egyetemes Konvent irattárától való különválasztása, s hogy rendeltetésének betöltésére alkalmas intézmény legyen, levéltárrá szervezése /önálló munkakörü, főfoglalkozású levéltáros kinevezésével/ 1951-ben történt, a " Magyarországi Református Egyetemes Konvent Levéltára " /rövidem Református Konventi Levéltár/ néven. A levéltár ezt a nevét 1964-ig viselte, amikoris az Egyetemes Konventet megszüntették. Ekkor a levéltár neve - tekintettel iratanyagának jellegére - a " Magyarországi Református Egyház Központi Levéltá ra " /röviden: Központi Levéltár/ lett. A kialakult gyakorlatban a volt Egyetemes Konvent minden munkaága közvetlenül a Zsinat hatáskörébe került ,1970-ben a Zsinati Elnökség - mint a levéltárat fenntartó szerv a levéltárnak a " Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára " /röviden: Zsinati Levéltár/ elnevezést adta. A művelődésügyi miniszter 95229/1969. XVIII. számú rendelkezésével a levéltárat szaklevéltárrá nyilvánította, s meghatározta illetékességi körét és gyűjtőkörét is, s ágazati szakfelügyeleti hatóságként a MM. Levéltári Igazgatóságot jelölte meg. A Zsinati Levéltár jelenlegi szervezete 1971 második negyedében alakult ki,amikoris Ivanyos Lajos levéltár-igazgató nyugalomba vonult. Ekkor a Zsinati Elnökség a Zsinati Levéltár élére adminisztratív /gazdasági/ igazgatóvá Simonfi Sándort, a Ráday Gyűjtemény igazgatóját nevezte ki, a levéltár szakmai irányításával pedig dr.Ladányi Sándort, a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárának /Ráday Levéltár/ igazgatóját bizta meg. A levéltár állományába tartozik Kulifay Gyula levéltáros. A levéltár anyaga elsősorban a zsinati /1791-től/ és a XVIII. század közepétől kezdve mind sűrűbben tartott konventi ülések irataiból /ez a "Konventi Levéltár" iratanyaga/ s majd a Konventi Iroda ügyvitelének iratanyagából áll. Ez kibővül azután a Zsinat által alkotott országos egyházi szervek és intézmények, továbbá az Egyetemes Konvent kezelésére bizott alapítványok, a felügyelete alá helyezett egyesületek, végül pedig egyéb, református vonatkozású országos mozgalmak, szervezetek begyűjtött iratanyagával,valamint a letétbe helyezett személyi fondókkal. /A Zsinati Levéltár jellegén és gyűjtőkörén kivüleső - egyébként főleg az első világháború történetére,Magyarország bel- és külpolitikájára vonatkozó jelentős történeti forrásértékű - két fond: a Tisza és Burián iratok a második világháborús események kapcsán,eredeti őrzési helyükről - dr.Balogh Jenő személyi iratai közül, a Magyar Tudományos Akadémiáról - kiemelve előbb a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárába /Ráday Levéltár/, majd felsőbb egyházi utasításra a Zsinati Levéltárba kerültek.Rendezettségi fokuk nem kielégitő. Kutatottságuk nagy./ A "Konventi Levéltár"-ról először az 1821.évi "convent" gondoskodott úgy, hogy a pesti egyházközséggel elhelyeztette azt egy külön helyiségben* 1858-ban Török Pál dunamelléki superintendens kezelésére bizták, majd annak halála után 1884-ben utódját, Szász Károly püspököt kérte fel az Egyetemes Konvent a pesti egyházközségnél elhelyezett Konventi Levéltár kulcsának átvételére és a levéltár gondozására. Az 1881-ben létrehozott, egyházkerületek fölötti országos hivatalos szerv, az "Egyetemes Konvent" "ügyvitele" felállítása előkészítésének a megindulásakor, 1876-ban kezdődött. Ezeket az iratokat Tóth Sámuel konventi jegyző kezelte és őrizte szolgálati helyén, Debrecenben. 1894-ben Tóth Sámuel azt indítványozta, hogy az újabban kialakult Konventi Levéltárral való egyesítés végett szállitsak Debrecenbe a Konventi Levéltár egyéb, régebbi iratanyagát is. Az erre vonatkozó különböző tervek és határozatok megvalósítása azonban elmaradt egészen 1909-ig,amikor az Egyetemes Konvent budapesti /Abonyi u. 21.sz.alatti/
