Antal Árpád, Seres Péterné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 20. rész : A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)
Adatok Szolnok megye történetéhez
Kenderes, Kőtelek, Mezőtúr, Nagyrév, Nagykörű, Pusztamonostor /Kerekudvar pusztával/, Szajol, Szelevény, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók /Abádszalók/, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaug, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny. d./ a volt Pest-Pilis-Solt megyéből Jánoshida. A volt Jászkun Kerületek kiskunsági településeit ugyancsak a fent említett törvénycikkek, az akkor megalakult Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez csatolták, Kiskundorozsmát kivéve, amely Csongrád megyéhez került. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe, a törvényhatóság megalakulásakor, 5 szolgabírói járásra: 1. / Jászsági felsőjárás /székhelye: Jászberény/ Hozzátartoztak: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóbalma, Jásztelek, Pusztamonostor, 2. / Jászsági alsójárás /székhelye: Jászapáti/ Hozzátartoztak: Besenyszög, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, 3. / Tiszai felsőjárás /székhelye: Kenderes, majd Kunhegyes/ Hozzátartoztak: Dévaványa, Kenderes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók /a két község 1897-ben egyesült Abádszalók néven/, Tiszaszentimre, 4. / Tiszai középjárás /székhelye: Törökszentmiklós/ Hozzátartoztak: Fegyvernek, Szajol, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Törökszentmiklós , 5. / Tiszai alsójárás /székhelye: Tiszaföldvár, 1948-tól Kunszentmárton/ Hozzátartoztak: Cibakháza, Csépa, Nagyrév, Szelevény ? Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tiszavárkony, Vezseny, és 9 rendezett tanácsú városra: Jászárokszállás, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok és Túrkevére terjedt ki. A helységek száma 50 volt. A felsorolt városokon kívül az 1871 évi 18. tc. megjelenése után Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászkisér és Jászladány is 1873-ig mezővárosi jogállású volt, ekkor nagyközséggé alakultak. Jászárokszállás 1886-ig, Kunhegyes 1895-ig» Kunszentmárton 1897-ig viselte a rendezett tanácsú városi címet, mindhárom lemondott városi jogállásáról és nagyközséggé alakult. Városi korszakaik iratanyaga községi fondjaikban található. 1876 és 1944 között a megye területén négy új község alakult: Eákóczifalva 1883-ban /a tiszai alsójáráshoz csatolták, 1923-tól a szolnoki
