Antal Árpád, Seres Péterné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 20. rész : A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)

A levéltár rövid története

Végül és nem utolsó sorban a kerületi vasládában 19^4-ben Dunántúlra menekített jász és kun privilégiumok, oklevelek sajnos mind elpusztultak. Ezek számát nem ismerjük. Fentiekből kétségtelenül megállapítható, hogy a háborús események jelentős és pótolhatatlan károkat okoztak. Ez mennyiségileg kifejezve - a levéltár jelenlegi iratanyagát figyelembe véve - kb. 15 %, mintegy 500 fm. Egyes nagyobb városok, mint Jászberény, Kisújszállás, Túrkeve levéltári anyagai igen jó, sőt csaknem hiánytalan állapotban, Karcag város levéltári anyagának feudáliskori jegyzőkönyvei és oklevelei viszonylag tűrhető állapotban megmaradtak. A községi levéltárak közül Jászapáti, Jászkisér, Kunszentmárton iratanyagai szintén jó állapotban, Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jásztelek viszont tűrhető, de hiányos, Kunmadaras feudáliskori iratanyaga majdnem teljes, Kunhegyes ugyancsak feudáliskori jegyzőkönyvei hiányos állapotban kerültek levéltárba. A régi megyei levéltár anyagát a megyeházán, a mai megyei Tanácsháza épületében őrizték. Az 1950 évi 29. tvr. alapján a levéltárak állami kezelésbe vétele után a volt megyei levéltár.Szolnok Megyei Közlevéltár néven kezdte meg működését és 1952-ben a volt Pénzügyigazgatóság /Tisza Antal ut 2.sz./ épületébe költözött. Itt működött 1957 májusáig, ekkor - a Közlekedési és Műszaki Egyetem megszűnése után annak épületébe - a volt Szolnoki Törvényszék - a mai Megyei Bíróság - Kossuth Lajos utca 1. szám alatti épületébe költözött, ahol jelenleg is működik. A Szolnok megye területén lévő városok és községek 1950 előtti iratanyagainak begyűjtése 1955-ban kezdődött és 1958-ban fejeződött be. A tanácsok, hatóságok, vállalatok, üzemek és egyéb szervek iratainak átvétele azóta is folyamatos. Az 1950 évi 29. tvr. - az addig csak a megyei szervezet iratanyagának befogadására szolgáló megyei levéltárat - a művelődésügyi miniszter közvetlen felügyelete és irányítása alá helyezte. A levéltár ettől kezdve vált szélesebb funkciójú tudományos, népművelő feladatokat is ellátó intézménnyé. Anyaga ettől kezdve vált hozzáférhetővé a kutatók szélesebb köre számára. A levéltár 1950-1968 között Szolnok Megyei Közlevéltár, majd Szolnoki Állami Levéltár elnevezéssel működött kiterjesztett hatáskörrel, a Szolnok megye közigazgatási területén működő irattermelő szervek állandó megőrzést igénylő iratanyagának átvétele és további kezelését illetően. 1968. január 1-től kezdődően a levéltár Szolnok Megyei Levéltár elnevezéssel folytatja munkáját és ismét visszakerült a megyei szervezetbe, de korábbi hatáskörét az 1969 évi 27. tvr. kibővítette. Az elkészült fond jegyzék az 1960. december 51-vel bezárólag keletkezett, és begyűjtött fondokat tartalmazza, s a levéltár anyagának 1970. december 31-i helyzetét tükrözi. A levéltár anyagából kevés rendszeres publikáció jelent meg. A legismertebbek: Gyárfás István: a Jász-Kunok története I-IV. /Kecskemét 1870, 1873, Szolnok 1883, Budapest 1885./ Dr. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza /Budapest 1942. A Jászsággal foglalkozó 1942-ig megjelent irodalmat részletesen felsorolja./ Továbbá Scheftsik István: Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene. /Pécs 1935./ A kötet szintén tartalmazza a megyével kapcsolatosan megjelent irodalmat. Valamint Antal Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez című forráspublikáció. /Szolnok, 1969./