Balázs Péter, Endrényi Ferenc, Felhő Ibolya, Lakatos Ernő: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 19. rész : A Székesfehérvári Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1967)

ffe.ier varmegye regi ieveitarát .a torok eioi menekülő tisztikar Veszprém ben. helyezte el és az itt ismeretlen körülmények között pusztult el. A megye a török alól 1688-ban szabadult fel, de a megyei közigazgatást csali 1692-ben^szervezték újjá. A levéltár összefüggő iratsorozatai ettől az évtől kezdődnek. A XVIII.^század végére 1797-ben már levéltárnoki állást is szerveztek, az első levéltáros Modrovits Ignác volt. Az elmúlt század folyamán nagyszabású rendezési és mutatózási munkálatok folytak, ezeknek alap ján hasznaihatjuk ma is a levéltár anyagát. Súlyos veszteségek is érték a levéltár „iratállományát: a TI. JÓ7.qp.f korában keletkezett iratok nagyobbrészt a nemesség "hazafias felbuzdulásának" áldozatai lettek, a polgári köri iratanyag egy része pedig 1944-1945-ben háborús cselekmények következtében pusztult el. /Fejér megye alispáni közigazgatási iratai 1910-1944; Fejér megye Arvaszékének iratai 1903-1944/. Ugyanekkor, de még a későbbi "rendkivüli" iratselejtezések során jelentősen károsodtak az uradalmak, ipari üzemek és községek levéltárai is. Fejér megye levéltárából említésre méltó publikációk: Károly János: Fejér vármegye története /I,III,IV és V. kötete/, Székesfehérvár, 18961904. Fejér megye múltja irott emlékekben, Székesfehérvár 1962. Székesfehérvár város régi levéltárát a török elol elszállítottak az ország nyugati részeire, ahol nagyobbrészt elkallódott. A székesfehérvári keresztes konvent levéltára azonban megmaradt, és jelenleg a Szlovák Állami Központi Levéltár őrizetében van. A török kiűzése után, 1688 végén kezdte meg működését a városi hatóság; a városi levéltár iratsorozatai is 1689-től kezdve vannak meg folyamatosan. A levéltár első leirása Lasits István "levéltartótól** származik, aki 1820ban beszámolt a "Levelestár" iratanyagának tagolódásáról. A mult századi és régebbi iratanyag jelentős része sokáig rendezetlen és lajstromozatlan maradt. Csak az 1930-as évek folyamán fogtak hozzá az iratok alaposabb rendezéséhez . A levéltár anyagából rendszeres publikációk nem történtek. Károly János előbb emiitett munkájának II. kötete foglalkozik Székesfehérvár multjá-