Páhi Ferenc, Schneider Miklós: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 18. rész : A Szentesi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke(A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1966)

Csongrád vármegye levéltára, a többi alföldi megyék levéltáraihoz hasonló9fF* torok uralom alatt megsemmisült. A törökök által elfoglalt megyét előbb Heves, majd Borsod vármegyéhez csatolták. Az elmenekült vármegyei főjegyző a levéltárat is magával vitte. A megállapítások szerint Thököly kurucai 1682. évben Fülek varát felgyújtották, Csongrád megyének ott elhelyezett levéltara ekkor semmisült meg. A vármegye újjászervezése a törökök kiűzése utan történt meg, igy a levéltár jelenlegi Iratanyaga 1732. évvel kezdődik. Szórványosan van néhány irat az ezt megelőző időkből is. a legkorábbi 1581-ből. A levéltár rendezéséről Forgách János gr. főispánnak 1772. évi jelentéséből tudunk. E jelentés szerint az Íratok lajstromozása már a Mária Terézia korabeli első rendezés előtt megkezdődött, de a lajstromozás még 1792-ben sem fejeződött be. Végül is Koleda András fejezte be azt 1809-ben, aki ekkor már a megye levéltárosa volt. A végleges rendezés 1835-ban fejeződött be és kiterjedt az időközben keletkezett iratokra is, melyeket szintén lajstromoztak. II. József alatt Csanád, Békés és Csongrád vármegyét egyesítették és a székhelye a Csongrád vármegyei Szegvár volt, mely egyébként mér 1769-től Csongrád megye székhelye. Itt őrizték Csongrád vármegye levéltérét is az abszolutizmus kori rövid szegedi tartózkodást leszámítva - egészen 1884. február 10-ig, amikor is az uj megyei székhelyre, Szentesre költöztették, az akkor épült uj megyeházára. A levéltár azóta is ezen a belyen található. Az 1947. évi iratselejtezés alkalmával egyetlen vármegyei iratot sem selejteztek ki. Nem mondhatjuk el ezt a már akkor levéltári kezelésben lévő járási iratokról. Ezek erős selejtezésen estek át, úgyszólván csak a roncsai maradtak meg az iratanyagnak. ( kz iratanyagból rendszeres publikáció eddig nem jelent meg. Csongrád város levéltárának legrégebbi irata 1733-ból származik, az összefüggő iratsorozata 18i?0-nel kezdődik. Az 194-7. évi selejtezéskor kb 200 q Iratot selejteztek ki. A kiselejtezést hozzá nem értők végezték. A szempont az volt, hogy amelyik irat vagy iratcsomó a'helytelen elhelyezés folytán a nedvességtől károsodott, kiselejtezték. Ennek következtében a jelentős mennyiségű értékes levéltári anyag megcsonkult. Megfelelő elhelyezést esek az állami levéltár által történt átvétellel, 1951-ben oyert a levéltár. Iratanyagából publikáció eddig nem jelent meg. aódmezővásárhely város régi levéltára a törökdúlás, majd a hivatali ópületek két Ízben tortént leégése folytan jó részben megsemmisült. Hódmezővásárhely város az 1873xXI.tc.-kel nyerte el a törvényhatósági jogú jelleget. Addig Csongrád vármegyéhez tartozott, mint rendezett tanácsú város. A különváláskor a vármegyei levéltárból kiemelték a Hódmezővásárhelyre vonatkozó Iratokat és azokat átadták a város levéltára részére. A levéltár iratanyaga - főleg földesúri levelezés- 1691. évvel kezdődik. A mezőváros ill. thj. város összefüggő iratsorozatai, a tanácsülósi és közgyűlési jegyzőkönyvek, tanácsi és polgármesteri iratok 1848-tól vannak meg. k levéltárat a 20. század fordulóján leltározták, ekkor épült az állványzat ls a levéltér földszinti helyiségeiben. Ezt a hasznos lépést azonban olyan irasztikus selejtezés előzte meg, melynek áldozatul esett az 1900-ban már 20 éves vagy annál régebbi majdnem minden irat. /Meg kell mondani, hogy ez a selejtezés egyébként selejtezési terv alapján történt, mely terv kormánybatósági jóváhagyásban is részesült./ A tanácsok megalakulásai, az irattár és a levéltár közös vezetés, a főlevéltáros vezetése alatt áldott. A levéltár anvagából rendszeres publikáció eddig nem jelent meg.