Oltvai Ferenc, Balogh Judit, Nagy Sándor, Vinczi Károlyné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 16. rész : A Szegedi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1966)

tárgysorozati számokkal láttak el és annak megfelelően számoztak meg az iratokat* Az uj tanácsházán Konoz Antal végezte el az iratok költöztetését, aki egyben az iratok rendszeres selejtezéséhez is hozzáfogott. A levéltár felügyeletét a századfordulóig Reizner János főjegyző látta el. aki a város történetét is megirta, "Szeged története" cimen /1900/ és müve IV. kötetében közreadta a középkori okleveleket e a titkos levéltár egyéb iratait, mint a kun-pusztákra és a boszorkányperekre vonatkozó iratokat. A levéltárosi tisztséget 1903-tól 1950-ig Sz. Szigethy Vilmos töltötte be. Már ezt megelőzőleg is a levéltárat egyesítették a közigazgatási irattárral és a kiadóhivatallal és ezek felügyeletét is a levéltárosra bíztak. Ennek megfelelően a Levéltár nem tudta betölteni azokat a feladatokat, amelyek különösen 1920 után, az egyetemnek Szegedre költöztetése évétől, a helytörténeti kutatás elősegítése érdekében reá hárultak volna. Makó város levéltárár

ól 1815-ben történt először említés, ekkor az iratokat még a városi nótárius kezelte. A hatvanas években a tanácsnak már sok gondot okozott a levéltár, kevés volt a férőhely. Az első rendezésről is 1865-ben tudunk. 1876-ban szervezik a levéltárosi állást is. A levéltár ebben az időben zsúfolt volt és csupán egy helyiségből állott. Később 1890-ben tűzmentes szekrényt szereztek be, ahova az un. "titkos levéltár" iratalt helyezték el. Ebbe a gyűjteménybe sorolták a III. Károly által 1724-ben kiadott vásárszabadalom okiratát, a városhoz intézett királyi leiratokat és fontosabb rendeleteket, leltárakat a város vagyonáról, az 1880-ban kitűzött kataszteri pontok iratalt, a számvevőségi tisztviselők biztosítéki nyugtáit, a marosi töltések átadásának jegyzőkönyveit, az állandó hid tervét és költségvetését, pecsétnyomókat, stb. Később a titkos levéltér elnevezést nem használják és ezeket az iratokat "a különleges megőrzésre átadott iratok" névvel illetik. Az első világháború végén és a harmincas években állandó a panasz a zsúfoltság miatt. Az Iktatott iratok darabonkénti selejtezését nem végezték, mert erre nem volt fedezet. A levéltáros ugyanis el volt halmozva az iratok szerelésével és vezette a városi kézbesítő hivatalt*' Sommás selejtezésnek estek áldozatul a különböző hivatalok, elsősorban az adóhivatali iratok. Végül is a városháza szárnyépületének épitése alkalmával oldották meg a kérdést. Öt vasbetonvázzal kiképzett helyiséget építettek a levéltár részére. A költözködés 1942-ben befejeződött. A költözködést és a levéltér iratainak elhelyezését Rácz Sándor levéltáros irányításával végezték el. A felszabadulás után Veszelinov György városi tisztviselő kezelte a levéltárat. 1947. évi jelentése szerint 1867 év előtti anyag 125 állvényfolyómótert tesz ki. és 478 állványfolyóméter az 1867 év utáni anyag. A tanácsok megalakulásának idejében a levéltárban helyezték el a képviselőtestületnek, a polgármesteri hivatalnak ós más szerveknek az iratait. 1950-ben, a makói városi levéltár a Szegedi Állami Levéltár kezelésébe jutott. 1960tól állandó kezelője van.