Jánosi Ferenc: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 7. rész : A Nógrád megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)

kor "Archívum velut Thesaurus noster" megjelöléssel emlegeti. A levéltárat 1796-tól külön tisztségviselő, választott archivarius kezelte, akit köteleztek a Balassagyarmaton való, állandó helybenlakásra. A vármegye fokozatosan továbbfejlesztette balassagyarmati székházát, mely az 183o-as években nyerte el végleges formáját,. s adott othont több mintT száz esztendőre a levéltárnak is. A füleki pusztító tűzvészt követő mintegy másfél évszázad alatt az iratanyag - eltekintve a kuruc idők, valamint a különböző okokból szükségessé vált költözések okozta veszteségektol, a vándorlevéltári sors eme kényszerű következményeitől - zömében aránylag sértetlenül megmaradt. /Egyes elkallódottnak vélt, értékes részei - jegyzőkönyvek - utólag, a XIX.sz. közepén kerültek elő különböző helyekről: a Szent-Iványi családtól, a Sréter-család ha-^ gyatékából valamikép egy budapesti régiségkereskedőhöz került anyagból,stb. Összegyűjtésük Nagy Iván múlhatatlan érdeme./ A Mária Terézia által az 1768, 177o. és 1772. évi, meglehetősen általánosságban mozgó rendeletekkel megkövetelt - első - levéltárrendezés kapcsán a megye részéről vajmi kevés intézkedés történt: Batthyány József György főispán száraz helyiségekbe vitette át /1773.Svi jelentése szerint/ az iratokat, s elrendelte az addigi több rétre tör-tént hajtogatás helyett az egyszeri, hosszanti /fractur/ hajtogatást, valamint a fasciculusokban való elhelyezést; az iratok lajstromozása azonban alig haladt előre. 1 • , ' ' A II. József által elrendelt - második - levéltárrendezést, főleg pedig a politikai és jogügyi iratok szétválasztását /segregatioját/ és lajstromozását a vármegyei jegyzők, időhiányra hivatkozva, de valójában passziv ellenállásból huzták-halasztották; igy meglehetősen magas dijazással külön munkaerőket kellett e feladatra alkalmazni. A megye - alapvetően akarva segitehi a bajon - külön levéltári tisztviselőt /regestratort/ kivánt rendszeresíteni /1786-ban/, kérelmét azonban a Helytartótanács mereven elutasította. A munkálatok ezért rendkívül vontatottan haladtak előre; a közgyűlési jegyzőkönyvekből a jogügyi részek 1emásoltatását a megye a Szügyön, a régi megyeházán székeld alsófoku bíróságra akarta hárítani, az viszont magának követelte a jegyzőkönyveket azzal, hogy az amúgy is jóval kisebb százalékban előforduló közigazgatási ügyeket - a megye másoltassa le magának. Ezzel a Hétszemélyes Táblát és a Helytartótanácsot is megjárt huzavonával a megye elérte amit akart: nem hajtotta végre II. József rendeletét; a segregatiót talán elvégezték /egyes fennmaradt elenchusok ezt bizonyítják/, de az elenchusok felterjesztése nem történt meg, s II. József rendszerének bukása után az elkülönített iratokat visszahelyezték. Emellett vagy megsemmisítették, vagy hagyták elkallódni a II. József által elrendelt népösszeirás és földmérés különös gyűlöletet kiváltó iratait.; mindenesetre 185o-ben már nem voltak találhatók. Ugyanakkor viszont II. József iratkezelési reformját tükrözi viasza az uralkodása idején keletkezett közigazgatási iratok /Germanica/ és bírósági iratok /ludicium subáiternum/ kútfőnként elhatárolt rendje. Kutfős rendszerezési elv érvényesült azután az 179o-t követőleg keletkezett közigazgatási iratok rendezésében is. A levéltár harmadig rendezése, amely a legújabb időkig fennmaradt levéltári rendszert és iratcsoportositást eredményezte, már a II.József halála után visszaállított autonóm vármegye égisze alatt történt. A megye - mint láttuk 1796-ban külön levéltárnoki státust rendszeresített, s a rendezést e státust betöltő egyik archivarius /talán a rendezési feljegyzésekben, ismételten előforduló Hoduba János?/ végezte, pontos adataink azonban sem az illető személyére, sem a munkálat időpontjára s a követett rendszerre vonatkozólag nincsenek. Megállapíthatólag a lajstromozás továbbra is nehezen haladt előre, mindenesetre 1848-ban még nem volt befejezve. Egyébként a Szügyön külön működött törvényszék megszüntetésével a jogügyi iratokat is átszállították Balassagyarmatra s egyesitették a levéltár anyagával.