Lengyel Alfréd: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 6. rész : A Győri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1963)
mokra támaszkodhatott. De a teljes anyug átfogó és korszerű átrendezését - részben az Országos Levéltör kiküldött szakközegeinek véleménye alapján - Sefcsik Ferenc levéltáros hajtotta végre a századi*orduló éveiben, amikor a levéltár is végleges otthonra talált az uj városi székházban. A rendezési munka keretében Sefcsik általában figyelembe vette az elődök által kialakított sorozati beosztást, de ezen belül numerikus, illetve Időrendi egymásutánba szedte az egyes /fondképző/ szervek anyagát ée pontos helyi, továbbá tárgyi leltárt állitott ö-sze a levéltár egéaz állományáról /GYAL* Győr város tvh. biz. közgy. jkv. 1899:203/. Ugyanekkor történt az első nagyobb méretű selejtezés is, mely az 1743-1871. évek közötti időszakra vonatkozólag különösen az igazgatási jellegű iratanyagra terjedt ki. A háborús események során a levéltár anyagát nem érte károsodás, de a légoltalmi biztonságba helyezés éveiben a pincék nyirkos levegője erősen megtámadta a protokollumok értékes bőrkötéseit. Rendszeres publikációk eddig nem történtek a levéltár anyagából, történetét Lengyel Alfréd irta meg /Levéltári Közlemények 1959./ A Gy őri Káptalan hiteleshelyl országos levéltárán ak iratanyaga a XIII. századdal kezdffdlk, több középkori - a püspökséget is il.ető - oklevelet tartalmaz. Valószínűleg ebbe a törzsanyagba olvadt bele a püspöki levéltár megmaradt középkori része is. Az iratanyag az 1529-i tűzvész alkalmával 3ulyos károkat szenvedett,egy része pedig a káptalan soproni tartózkodása idején /1594-1601/ pusztult el. Erre az időre tehető első komolyabb rendezése is. A második rendezés Zichy Ferenc püspök idejében történhetett /1743-1783/. Ezt a rendszert változtatta meg Ebenhöck Ferenc kanonok rendezése 1874-1891 között, Az anyagból kiemelte a hártyára irt /főleg középkori/ okleveleket, azokat ellátta kurrens számozással és a sorozatról "Okmánytár'* cimen ma is jól használható segédleteket készitett.- Egyéb kialakított sorozatok: a/ Föl\allási Jegyzőkönyvek, b/ Végrendeletek, c/ Beiktatások másolatai, A jegyzőkönyvek és iratok az időrendet követik és részben el vannak látva mutatókkal. Az iratanyag a háborús események következtében nem sérült meg. Rendszeres publikáció eddig nem történt a levéltár anyagabői. A Pannonh almi Főapátság hiteleshelyi országos levéltárát létrehozó bencés konvent K"rlréTesFe"TyTB5iködése már 1202-ben megkezdődött, igy a levéltár középkori anyaga igen gazdag. Az archívumot a XVII. század elején a védettebb Győrbe, 1683-ban pedig Bécsbe szállították, ezért a török időket és a közben bekövetkezett tűzvészeket átvészelte. A tőrök veszedelem felszámolása után a levéltár ismét Pannonhalmóra került, s ekkor kezdték meg első rendezését. Legkorábbi registruma a XVII. század végéről származik, a különféle mutatók és másolati könyvek a XVIII. sz.közepén készültek. II. József idején a levéltér a budai kúriai archívumban volt elhelyezve, de 1805-ben már visszaszállították. Rendezése körül Czinár Mór rendi titkár, majd levéltáros szerzett nagy érdemeket, 1838-ban külön "Utasitás-t" készített, ebben ismertette a levéltér akkori rendszerét és kezelését.- A századfordulón Récsei Viktor levéltáros végzett jelentőt rendszerező munkát, a capsá-s anyagot időrendben borítékolta.- A hiteleshelyi levéltér jelenlegi helyére 1906-ban került. Anvagának főbb sorozatai: 1/ Oklevelek, 2/ Mandata, 3/ Hiteleshelyl jegyzőkönyvek. As oklevelek, Iratok, jegyzőkönyvek az időrendet követik és jól használható Indexekkel /hely- és névmutatókkal/ vannak ellátva. Az iratanyagot háborús kár nem érte. Részletes publikációk a Pannonhalmi Rend történetben A 4 kötet/ jelentek meg, főleg annak a középkort tárgyaló részeiben.
