Lengyel Alfréd: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 6. rész : A Győri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1963)

Q^-^egye 1 *v 6ltáráról, az "archívum eomita tusiról első Ízben a vérme-ye 1.721. évi közgyűlési Jegyzőkönyvében olvashatunk. Az iratanyag ekkor már tekintélyes* lehetett, mert rendbeszedéoe két hetet vett igénybe, elhelyezésére pedig külön helyiséget kellett biztosítani /UTÁL. Győr vm. lt. Közgy. jkv . 1721:57-58./. Ön­álló intézményként való működése azonban csak jóval később, 1805-ben indult mez amikor a főispán Schedius Kristófot kinevezte tényleges levéltárnokká /uo. 1805* 371/. Az ő nevéhez fűződnek az első komoly rendezési munkálatok is. mert a megyei nótáriusok kísérletei meddőségre voltak itél^-s. Schedius a mag* elképzelései sze­rint, tárgyi alapon rendszerezte a felgyülemlett anyagot, és nagy súlyt helyezett a jól használható elenchusok kéazitésére. Utódainak sorában ki kell emelni Réth Károlyt, aki tudományos búvárkodásával, számos tanulmányával elismert helyet biz­tosított magának a történetkutatdk tábc .-ában /1858-ban a Magyar Tudományos Akadé­mia is levelező tagjai közé választotta/. Az ő idejében került a levéltár is vég­leges hajlékába, a ferencrendi kolostorból átalakított uj menyeszékházba.- A le­véltár teljes anyagénak rendesését Győr megye esetében is Sefcsik Ferenc városi levéltáros végezte el, aki 1903-tól 1907-ig helyettesként működött a vármegyénél. Munkájában a Schedius-féle tárgyi csoportosításból indult ki, s e beosztáshoz al­kalmazkodva, helyreállítjtta az iratok /fondképső/ szervek szerinti numerikus, il­letve kronologikus sorrendjét. Egyben helyi és tárgyi leltárával átfogó és igen részletes segédletet állított össze utódai számára. Nagyobb arányú, bár rendszertelen selejtezés csak az 1930 körüli években történt: ennek során az 1867-1900. évek közötti járáai és árvaszéki iratok megrostálására került sor /uo.j1927: 457/. A levéltár anyagát a két világháború folyamán jelentékenyebb károsodás nem érte. Rendszeres publikáció az iratanyagból mindezidáig nem látott napvilágot. Mosón megye levéltárán ak története még feldolgozásra vár, de a lényegesebb kérdé­sekre vonatkozólag az eddig Összegyűjtött adalékok is nyújtanak tájékoztatást. Az archívum első említését már az 1683. évi közgyűlési jegyzőkönyvben /GYAL. Mosón vm. lt. Közgy. Jkv. 1683:32/ megtaláljuk, amikoi a felszabadító hadjáratok fenye­gető veszedelme miatt az iratanyagot is a főispán lakáséra viteti a vármegye. II. József uralkodása alatt a Győr vármegyé-el egyesitett megye levéltárát is átviszik Győrbe, s csak 1790-ben szállítják vissza, némi bonyodalmat okozván a közös megye iratainak szétosztása - .A levéltár önálló intézményként való működése csak 1842­ben kezdődött, holott királyi rendelet már 1827-ben megengedte a levéltárnoki tisz 3ég rendszeresítését /uo. 1827: 1697/. A megye azonban nem élt e jogával. Illetve a megyei kancellária igazgatóját bizta meg a "Vevéltári teendők végzésével.- Az 184 es években Molnár István volt az első függetlenített levéltárnok, aki ténykedése során a korábbi, jórészt laikus rendezések hiányosságainak pótlása mellett kiala­kította az egyes hivatali szervek iratsorozatait. A rendezési munkálatokat később Ékel Antal levéltárnok folytatta, revideálta az anyag numerikus és kronológiai sor rendjét és tárgyi alapon csoportosításokat, mestersége ) levéltéri kigyűjtéseket hozott létre. 1864/65-ben ugyancsak ő hajtott végre nagyobb méretű selejtezést a Bach-korszakbeli szolgabirósági iratokban. Érdemeként kell elkönyvelni, hogy nyug­állományba vonulása előtt még lebonyolította a megyei levéltárnak végleges helyé­re /az újonnan felépült megyeszékházba/ való átköltöztetését /GYAL. Mosón vm. lt. alispáni iratok, 1893:10960/,sót egy évvel később 1894-ben részletes leltár kísére­tében adta át anyagát utódjának, Szélessy Károly levéltárnoknak. - Mosón megyének 1921-ben történt megszűnése folytán a levéltár anyaga is lezárult. A levéltár anyagában egyébként a háborús események következte béri lényegesebb káro­sodások nem történték. A Mag yaróvár város XVII. századig visszanyúló, azonban levéltárazerüen tulajdon­képpen soha nem kezelt levéltárát is magában foglaló iratanyagból eddig nem készül tek rendszeres publikációk. G yőr város levéltárán ak első említése a XVIII. század közepe tájén található az egykorú tanácsaié sí jegyzőkönyvekben, de bizonyosra vehető, hogy kezdetleges for­májában már a középkor végén is létezett, önálló intézményként való működése 1846­ban kezdődött, amikor királyi rendelet alapján külön levéltári tisztséget rendsze­resített a magisztrátus /GYAL. Győr város tanácsénak Jkve, 1846:1113/. Streibig Károly volt az első levéltárnok, ténykedése azonban a Bach-korszak személyi levál­tásai folytán csak rövid ideig tartott, A legkorábbi szisztematizáló munka Deáky József városi nótárius nevéhez fűződik: 1758-ban ő kísérelte meg először az anyag tárgyi szempontok szerinti csoportosítását és az iratok részletes leltárának el­készítését /uo. 1758:221/. A rendezéáeket illetően említést kell tenni Schopf Fe­renc főjegyző 1790-ben, majd Visky József levéltárnok 1864-ben végzett munkálko­dásáról; az utóbbinak már könnyebb volt a feladata, mert tervének megvalósítása során a Schopf által alkotott sorozatokra, valamint a velük kapcsolatos regestru-

Next

/
Oldalképek
Tartalom