Soós Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 4. rész : Az Egri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke fondjegyzéke III. Budapest, Budapest, 1962)
A levéltár rövid története Esztergom vérmegye levéltára, a történelem folyamén sok viszontagságon ment keresztül és súlyos veszteségeket szenvedett. Középkori iratanyagát Esztergom török kézre kerülésekor veszítette el. A török megszállás elől Érsekújvárba költözött megye üléseiről csak egy iratköteg és egy jegyzőkönyv maradt fenn. Pusztult továbbá a levéltári anyag azáltal, hogy amikor II. József idején Esztergom megyét Komárommal egyesítették,a megyeszákhely változásával a levéltárat is Tatára, majd Komáromba költöztették; majd pedig a második világháború végén bekövetkezett rendkívüli állapot folytán is. Ez az utóbbi a levéltári anyag mintegy 25 %-énak pusztulásával járt. A levéltár megmaradt részét ömlesf.tettségig menő rendellenségből kellett újból felállítani, E felszabadulás utáni ujjárendesésen kivül két alkalommal folyt nagyobbarányu rendezési munka a levéltárban: 1773-1778-ig és az 1820-as években. Az első rendezés munkáját gr. Brunswick Antal adminisztrátor tervei alapján, ki az anyagot 4 tárgyi főcsoportra - közigazgatás, adő-katanaügy, úrbéri ügy, igazságszolgáltatás - osztotta s az egészről inventáriumot készitett, az egyik megyei aljegyző, a másodikat már - a, Brunsv/ick-f éle rendnek a komáromi költöztetés utáni felbomlásával - hivatásos 'levéltár-rendező H , név szerint Bentsik János végezte. Ez az utóbbi rendezés, mely a Komárom, majd a Pest megyei levéltári rendszert vette át és 1819-ig tartott, szabta meg a feudális kor megyei anyagának ma is fennálló rendjét, 16 tárgyi csoportra osztva az iratokat. Az abszolút rendszer és a következő polgári korszak iratai már eredeti irattéri rendjüket tartották meg. A levéltár ujabbkor! része tehát általában az iktató-, illetőleg alapszámok sorrendjében van felépítve a fondképzők szerinti csoportosításban. A levéltár nagyobb arányú selejtezésen csak e század elején ment keresztül; ez a müvelet azonban csak az 1867 utáni iratanyagot érintette. A levéltár iratanyagából rendszeres publikáció nem készült. Esztergom sz. kir. város levéltára Esztergom török késre jutása alkalmával elpusztult. Ás 1683-ban bekövetkezett felszabadulás utáni pór évből csak néhány darab irat maradt fenn: a folyamatos iratanyag 1700-tól kezdődik, őriz ugyan a város u.n. titkos levéltára néhány régebbi keletű oklevelet is, de ez részben későbbi szerzemény, részben a káptalani levéltárból származó hiteles másolat. A második világháború esec^nyei ebben a levéltári anyagban is igen jelentős károkat okostak. A levéltár'legértékesebb részét a háború folyamán az esztergomi székesegyház kriptájában helyesték el, ahol az iratok a nedvesség behatása követkestében a gondos csomagolás ellenére megpenészedtek. A megtámadott iratanyag egy réssé annyira tönkrement, hogy a restauráló és konserváló eljárás sem tudta megmenteni a teljes pusztulástól. Az első városi levéltáros nevével csak 1872-ben találkozunk; hogy Őt megelőzően a levéltárat őrző városi főjegyzőn kivül keselte-e az iratokat hivatásos ssemély, nem tudjuk, de a 18. ssásad utolsó évtizedeiben végzett nagyarányú rendezési munka komoly felkészültségű szakemberre vall. Ez alkalommal 1736-ig bezárólag számbavették, rendesték és mutatózték az iratanyagot. Sajnos, a város az első és a második világháborút megelőző évtizedekben sokat és sokszor selejt estetett és e műveletnek az 1867 előtti anyagot is alávetették. A második világháborút közvetlenül követő években rendszeres iratkeselés a városnál alig volt, s ennek követkestében as államosítás előtt a régi levéltári anyagot meglehetős ös3se-visssaságban, egy-egy részét az ömlesztettségig menő rendetlenségben tárolták. Rendszeres publikáció a városi levéltár iratanyagából sem késztilt. Az Esztergomi Székesf Őkáptalan hiteleshelvl országos levéltára az államosítás folytán került a Levéltár őrizetébe. A hiteleshelyi levéltár kétségkívül szintén szenvedett kórt a Mohács utáni évtisedekben. Ugy látszik azonban a káptalannak sikerült a levéltár jelentős részét a török elől Nagyszombatba magéval vinnie: középkori oklevelek ugyanis szép számban maradtak /több mint 800 darab/. A levéltárat az elmúlt két világháború során károsodás nem érte. A hiteleshelyi levéltér anyagát a 18. század második felében rendezték és a később keletkezett iratokat is ebbe a rendbe sorakoztatták. A rendesés tartalomra és korra tekintet nélkül alakította ki a kb. egyforma terjedelmű iratcsomókat, melyek tartalmát azután pontosan lajstromosták és mutotózták. Az iratok' capsa, fasciculus és numerus szerint sorakosnak. As esstergomi káptalan levéltárosa tisztét ugy látszik,egészen a legújabb időkig, váltakosó egyházi személyek viselték. Világi levéltárosról csak az elsŐ világháborút követő évtizedekben tudunk, amikor is dr. Zákonyi Mihály ny. orsz, levéltárnok töltötte be ezt a tisztet.
