Komoróczy György: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 3. rész : A Debreceni Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
^? ar H V f rm ^g régi levéltára 16.60-baxi pusztult el, mikor a törökök a várost elfoglalták. A megye csak 1688-tól kezdve működött ismét régi székhelyén'. ^ Iratai azonban sokáig rendezetlenek voltak, amihez a helyhiány is hozzájárult, 1773-ban Thurzó János kezdte meg a levéltár rendezését, de mivel csakhamar elhunyt,1777-ben a megye Vizer Lipótot szerződtette. Vizér nagy hozzáértéssel oldotta meg feladatát; 1780-ban a megye már levéltárossá is ki akarta nevezni, ehhez azonban a Helytartótanács nem járult hozzá. II. József uralkodásába] att Vizer végrehajtc;ta a politikai és igazságszolgáltatási iratok szétválasztását is. A megye levéltárának rendezése köz) m szerzett tapasztalatait általánosítva irta meg 1785-ben Vizer "Dlssertatio Systematica de regestratione" c. munkáját, melyben a megyei levéltárak célszerű rendezésére dolgoz ki alapelveket, 1790-től Lányi Márton már mint rendes levéltáros folytatja munkáját. A rendezések eredményeképpen a XIX.sz, elején a kortársak már Bihar megyének "ritka jelességgel elrendelt leveles tárjá"-ról beszélnek, mely országosan párját ritkítja, A 20-aa években már allevéltárnokot is alkalmaznak. 1841-ben Jakab Mihály levéltárnok kéazit ujabb utpsitáát a levéltár anyagának rendezéséhez. A levéltárban a helyhiány miatt már a XIX. század elején több selejtezést végeztek. így 1819-ben á régi dicalis összeírásokat és népszámlálási iveket, 1824-ben a •'régi szükségtelen* iratokat, 1855-ban a régi büntetőpereket selejtezték ki. 1849-ben a megye a Honvédelmi Bizottmány rendeletére még mégmaradt büntető pereit is, egészen 1820-ig, átadta a nagyváradi fegyvergyárnak lőkúpa* kok készítésének céljára. Az abszolutizmus alatt a levéltárat ismét csupán irattári szinten kezelték^ ennek sorén számos irat elkallódott, kikölcaönződött, pl. az 1772t évi úrbéri összeírások nagy része. A XX. század elején a megye ujabb nagy selejtezést hajtott végre, ezúttal az abszolutizmus s a dualizmus hozzá közvetlenül kapcsolódó éveinek járási irataiban; a megmaradt tőredékes^nyagot ezután az akkori köz* igazgatási járások szerint csoportosították és újból lajstromozták. Később, egészen 1917-ig, az alispáni iratokat is hatalmasan megselejtezték. A levéltár egyes részeibena II. világháború során is károkat szenvedett. Az iratanyagot Berettyóujfaluról, Bihar megye 1920 utáni székhelyéről 1950ben, Bihar megye megszűntetésekor'illetve az uj Hajdü-Bihar megyébe történt beolvadásakor szállították Debrecenbe; 1950 végén vette át áz újonnan megalakult Debreceni Áliami Levéltár s helyezte el mostani raktáraiban. Az iratanyagból rendszeres publikációk csupán tanácsköztársasági vonatkozásban történtek /A tanácsköztársaság Hajdu-Biharban c. kiadvány- szerk. Komoróézy György- keretében/. f Hajdú kerület levéltárának első említése a XVII. az. legvégén bukkan feli 688-ban a kerület böszörményi székházában külön kis szoba szolgált az iratok elhelyezéséré. Maga a kerület már 1694. óta Őriz szervesen .összefüggő iratanyagot, egyedi íratok pedig az 1610-es évektől, tehát a hajdúk letelepítésétől kezdve maradtak fenn* S ahogyan azután a hajdú városok szövetsége a XVIÍI. század közepére mindinkább megszilt.rdult, ugy kezdődött meg az iratok levéltári védél* me is, 1776-ban külön kis levéltári éjrfiletet építenek az iratanyag biztonságos elhelyezésére} 1777-ből tudjuk, hogy a levéltér a főjegyző gondjaira van bizva} az 1780-as években már a levéltéri anyag első rendezése és benne az igazöégőaiolgáltatási és politikai iratok szétválasztása is folyik. A XIX. sz. legelejére már a lajstromozás is elkészül; ettől fogva, csak a kurrens iáunkák folynak. 1849-ben a levéltárból 8 mázsa 5 font iratot ad át a kerület a nagyváradi fegyvergyérnak lőkupákok gyái*táaára. A kerületi levéltár persze csupán a kerületi anyagot foglalta magában, tehát a. i kerületi főkapitány, a közgyűlés* á, törvényszék, a számvevőszék s a többi kerületi szervek iratait. Az egyes hajduvárosok önálló városi levéltárakat tartották; fenn, , Az abszolutizmus idején a Hajdú kerületet mint szervezetet megszüntették, de a levéltár változatlanul Hajdúböszörményben maradt. 1850 ^ 3,854 között alakították^ ki a hajdúk alapvető kiváltságait tartalmazó gyűjteményt* 1860-ban a Hajdúkerületet mint Önálló törvényhatóságot visszaállitottákt 1876ban azonban a XXXÍII., tc-kel megszüntették: a hajdú várósok egyes Szabolcs 111. Bihar megyei községekkel együtt.ettől kezdve Hajdú vármegyévé alakultak, s ezzel a kerület levéltára is megszűnt, A megye önálló levéltárát alakított ki uj székhelyén, Debrecenben. A kerületi levéltár csak 1912-ben került ét a megye uj székhelyére, amikor félépült az uj megyeháza és annak földszinti szobájában, a megyei anyagtól elkülönítve helyezték el a levéltárat, A levéltér anyagából' forréspublikáció 1 nem történt, de több feldolgozás készült.
