Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
/a községeket kivéve/ és szakigazgatási, valamint igazságszolgáltatási szervnél 1 következetesfen 1945 a periódushatár. Csupán más fondcsoportok esetében látszott szükségesnek a fondok határát másutt megvonni, így az intézetek, intézmények főcsoportjában az oktatási intézmények » közül a 4 és 6 osztályos elemi népiskolák, valamint a polgári iskolák 1945 utáni iratai, fenntartójukra való tekintet nélkül, az 1946/47-i tanévig, tehát az 1947/48-i tanévvel nyitó általános iskola megalkotásáig az illető iskola kapitalista kori irataival közös fondót alkotnak, s még akkor is ebbe a fondcebportba kerülnek, ha iratok csak 1945 utánról maradtak, A szocialista korban ilyen módon e fokon már csak az általános iskolák által létrehozott iratok szerepelnek. -,Ugyanez szolgált alapul az éltalános iskola megalkotásával, vagy ezzel közel egyidejűleg megszűnt, az általános iskolánál nem magasabb fokú minden egyes oktatási intézménynél .-Mindenféle egyházi középiskola 1945 utáni iratai az iskola államosításáig az iskola kapitalista kori fOndjához kerültek. Az állami középiskolák iratai 1945-tőL kezdődőlég folyamatosan, minden további törés nélkül, a szocialista korszak fondjai közé soroltattak. /Az iskola névadójának esetleges változásai - amennyiben az iskola jellege egyébként nem változott meg - a fondót nem bontják meg: 1960 december 31-i nevével szerepel a fondjegyzékben, a korábbi neveire zárójelben utálunk,/ - Az egyetemek és a főiskolák Í945 utáni iratai teljes egészükben a szocialista korszak fonójához tartoznak, azon belül elválasztva a főiskolák átszervezésével kezdődő uj szakasznak többnyire a szervezeti formák vagy legalább a név megváltozásában is elkülönülő iratait. Minden más jellegű intézmény esetén, kivéve az egyház által fenntartott bármilyen jellegű, de nem speciálisan vallási intézményeket, melyek - értelemszerű változásokkal - az egyházi középiskolákhoz hasonló elbírálás alá esnek, a fondhatár 1945. Még a kapitalista korszakban keletkezett testületek esetében, ha azok a fordulat évével, vagy már előbb is megszűntek, csak az országos vagy* kerületi hatáskörű érdekképviseleti szervek és egyes politikai, gazdasági vagy társadalmi szempontból különös sulyu testületek 1945 utáni iratai számitanak külön fondnak, A többi idetartozó fond iratai -ha vannak ilyenek - a szerv kapitalista kori irataival együtt szerepelnek. Az 1948-50 körül fel nem oszlatott vagy meg nem szűnt testületek iratai azonban 1945-től kezdődőleg uj fondót alkotnak.- Ugyanilyen megfontolások irányadók az egyesületekre nézve is, A gazdasági élet szervei közül minden ipari üzem, kereskedelmi vállalat, bank iratai az államosításig a kapitalista korszak iratai közé soroltattak. A feloszlatott egyházi szervek teljes iratanyaga' a feudális-kapitalis*ta periódusban szerepel. Természetszerűleg nem célszerű korok szerint szétbontani az esetleg •több periódusra kiterjedő családi és személyi levéltárakat, valamint gyűjteményeket: ezeket egységesen abban a periódusban szerepeltetjük, ahová az anyag súlypontja utalja, A községi levéltárakat iratanyaguk általában belsőleg még rendezetlen volta folytén egyelőre, pusztán gyakorlati okokból, 1950-ig a feudális-kapitalista kori periódusban soroljuk fel; a szocialista periódusban csak a községi tanács levéltárának megkezdődésével kapnak helyet. Az iratanyag rendezettségének éltalános előrehaladásával azonban e levéltárakon belül is érvényesülni fog az 1945-i periódus hat ár* d/ A községek iratanyagénak felsorolásában attól az alapelvtől, mely szerint az iratanyagot általában fondszlnte n ismertetjük, ugyancsak eltérünk, még pedig a sommásabb megoldás irányában, A községekből származó iratanyag ugyanis - mint erre
