A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium fondjának repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 28. Budapest, 2010)
Bevezető
BEVEZETŐ I. A MINISZTÉRIUM MEGALAKULÁSA ÉS ANNAK ELŐZMÉNYEI I. 1. A mezőgazdaság és élelmezésügy szervezetei 1945 és 1967 között A mezőgazdasági ágazatok tevékenységét 1945-1967 között, egészen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásáig különböző, elsősorban szakági minisztériumok irányították. A földművelési ágazat korábban az alábbiakban felsorolt minisztériumokhoz és központi államigazgatási szervekhez tartozott, zárójelben a fondszámok: • Földművelésügyi Minisztérium, 1945—1967 (XIX—K I) • Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Központi Igazgatósága, 1946-1951 (XIX-K-12) • Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma, 1952-1953 (XIX-K 2) • Állami Gazdaságok Minisztériuma, 1954-1956 (XIX-K-3) • Országos Erdészeti Főigazgatóság, 1952-1968 (XIX-K-13) A földművelési ágazatot 1967-ig a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányította, felügyelte. 1945-1967 között a minisztériumot nyolcszor szervezték át: ügyköre, időnként egy-egy kiemelt feladatra önálló minisztériumok létesítése következtében - mint pl. az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma, ill. az Állami Gazdaságok Minisztériuma - átmenetileg szűkült. Az FM feladatkörébe tartozott a földreformügyek felügyelete, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezeti fonnák továbbfejlesztése, a mezőgazdasági gépállomások felső irányítása, a szántóföldi növénytermesztés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés irányelveinek kidolgozása, az állategészségügyi ellátás felügyelete stb. A fond legértékesebb állagát a Földbirtokpolitikai (Földrendezési) Főosztály iratai alkotják. A kisebb megszakításokkal 1945-től 1967-ig működő főosztály anyaga 188,89 ifm terjedelemben fontos forrásokat tartalmaz a földreform végrehajtására, az állami kezelésbe vett nagybirtokok, kastélyok, parkok közérdekű célokra juttatására, az ingatlanforgalmi, a kisajátítási, a tagosítási ügyekre, valamint a lakosságcserére. A termelőszövetkezetek szervezésére, működésére és a szövetkezeti irányelvek módosulására nélkülözhetetlen forrás a Termelőszövetkezeti Főosztály 1949-1967 közötti 35,5 ifm terjedelmű iratanyaga. Említést érdemelnek még az ún. vezetői iratok, amelyek között megtalálhatóak Erdei Ferenc, Hegedűs András, Dögéi Imre és Losonczi Pál miniszterek iratai. Az élelmezésügyi ágazatot 1945-1967 között az alábbi minisztériumok és főhatóság irányították: • Közellátásügyi Minisztérium, 1945-1947 (XIX K-4) • Országos Közellátási Hivatal, 1948-1949 (XIX-K 21) • Élelmezési Minisztérium, 1951-1952 (XIX-K 5) • Élelmiszeripari Minisztérium, 1951-1956 (XIX-K 6) • Begyűjtési Minisztérium, 1952-1956 (XIX-K-7) • Élelmezésügyi Minisztérium, 1957-1967 (XIX-K 8) A földügyi igazgatás szervei az alábbiak voltak: • Országos Földhivatal, 1945-1950 (XIX-K 11) • Országos Földméréstani Intézet, 1950-1952 (XIX-K-15) • Állami Térképészeti és Földmérési Hivatal, 1952-1967 (XIX-K-16) I. 2. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulása A szocialista gazdasági rend kialakításának utolsó nagy lépése a termelőszövetkezetek erőszakos megszervezése volt 1959-1961 között. Ugyanakkor hamar nyilvánvaló váltak a működési hibák: egyszerre jelentkezett a mezőgazdasági termelés riasztó visszaesése és a tsz-ek gyors eladósodása. A pártvezetés reakciója egyfajta óvatos reformfolyamat lett, amely sikereivel utóbb az 1968-as új gazdasági mechanizmus előképéül szolgált. Az önálló vállalati gazdálkodás elvét például megelőlegezte az. hogy a tsz-ek 1964-től gépeket (és így tulajdont) szerezhettek, az 1967. évi termelőszövetkezeti és földtörvény (1969. évi III. és IV. tv.) pedig tovább növelte az önigazgatás szabadságát. A kialakult új rendszerben a mezőgazdasági nagyüzemek (tsz-ek és állami gazdaságok) tömegtermelését szerencsésen egészítette ki a háztáji gazdaságok és a tsz-melléküzemágak tevékenysége. A biztos KGST-piac mellett tehát e reformok és az átmenetileg megemelkedő ágazati beruházások alapozták meg a mezőgazdasági termelés felfutását, valamint azt, hogy a magyar mezőgazdaság a szocialista tábor egyik sikertörténete lett, valamint a magyar falu átalakulását a „fogyasztói szocializmus” jegyében. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének része volt a minisztériumok számának csökkentése, illetve új rendjének kialakítása. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor első minisztériumként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) állt föl 1967. április 13-án (1967. évi 8. tvr.). Az új csúcsminisztériumot ahol egy kézbe került a mezőgazdasági termelés, felvásárlás, forgalmazás és az ipari feldolgozás irányítása - a következő jogelőd szervezetekből vonták össze. Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM; levéltári 7
