A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium fondjának repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 28. Budapest, 2010)
Bevezető
módosuláson, illetve változáson esett át, de az is előfordult, hogy a megváltozott nevű részleg (mivel feladatköre közel azonos maradt) tovább használta jogelődje tételszámait. A miniszteri, miniszterhelyettesi titkárságok részére csak néhány tételszám volt fenntartva, ezért azok használatának nem volt jelentősége, az iratokat, iktatószám sorrendjében vagy tárgy szerint irattározták. V. A MÉM IRATAI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN V. 1. Az iratanyag beszállítása, rendezése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium iratanyagának átvétele a jogszabályban rögzített tizenöt év elteltével 1982-ben kezdődött meg, amit rendszeres beszállítások követtek az 1988., 1991., 1992., 1994., 1998., 2000., 2002. években. Ezek során az illetékes iratörző minisztérium folyamatosan adta át az irattározott iratokat. A beérkezett iratanyagok állagokra tagolása a levéltárban az elkülönült iktatással rendelkező szervezeti egységek (elsősorban főosztályok) szerint történt. Külön állagok kerültek kialakításra egyes vezetők irataiból, továbbá a visszaminősített TŰK iratokból. Az állagokon belül az iratok évkör, azon belül tételszámok növekvő sorrendje, tételszámon belül pedig az iktatószámok növekvő sorrendje, illetve a „Kcs.” megjelölés szerint voltak rendezve. Bár a MÉM iratkezelési rendszeréhez tartozott, de önálló fondot alkotott a gyakorlatban önállóan és elkülönülten működő Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (X1X-K-30). A beszállítások közötti időszakokban a szükséges kisebb rendezési munkák zajlottak le, majd 2005-ben, mivel a levéltári fond anyaga csaknem teljessé vált, rendezési terv készült a fondról. A rendezési terv fő feladatul az iratanyag ellenőrző rendezését (ezzel együtt különböző időpontokban történt beszállítások okozta ellentmondások megszüntetését), a csomagirattár iratanyagának állagokhoz rendezését, a „Központi segédletek” állag anyagának az egyes szervezeti egységek állagaihoz való hozzárendezését, illetve a repertorizálás előkészítését (mely egyebek mellett a végleges állagstruktúra kialakítását jelentette) jelölte meg. A rendezés 2005-ben kezdődött el és az elhúzódó beszállítások miatt 2009-ben ért véget. A munkában referensként vett részt: dr, Fukker Valéria, majd 2008-tól Kovács Csaba. A levéltári rendezéshez kapcsolódó feladatokat a Magyar Országos Levéltár VI. főosztálya team-munkában végezte el, ebben a referensek mellett jelentős részt vállalt még: Bodócs Erzsébet, Csízi István, Franyek Julianna, Izsák Attila, Kiss András, Nagylaki Endre, Szatucsek Zoltán, Radics Tibor, Racsek Róbert, Tóbiás Mária, Tiringer Magdolna és Tóth Anita Eszter. V. 2. Az iratanyag leírása Az iratanyag rendezése során az elsődleges szempont az irattári rend megközelítő helyreállítása és a lehető legjobb áttekinthetőség biztosítása volt. A fentebb vázolt irattározási rend szerint három csoportba sorolhatóak a MÉM fonójának állagai. Iratkezelés, irattározás, iratfajták és típusok tekintetében markánsan elkülönülnek a szervezeti egységek és a vezetői titkárságok anyagai, továbbá két, központilag kezelt irategyüttes. Az alapvetően decentralizált iratkezelés mellett 1975-ig központilag kezelték a minősített iratokat. A TÜK-iroda tulajdonképpen a Földművelésügyi Minisztérium hasonló funkciójú szervezeti egységének átvétele volt, erre utal az 1966-1967. évi iktatókönyv folyamatos vezetése is. Az MSZMP minisztériumi pártbizottságának iratainak kezelése szintén a többi irattól elkülönítve történt, ezért kapott ide besorolást. A szervezeti egységek állagai alkotják a fond mennyiségileg legtekintélyesebb részét, a minisztérium iratanyagának gerincét. Ezen állagok kialakításánál a szervezetei egységek elnevezése mellett figyelembe vettük névváltoztatás esetén a feladatkörökben megnyilvánuló folyamatosságot, amit az irattári tételszámok is tükröznek. Az állag megnevezése a levéltári gyakorlatnak megfelelően az az elnevezés lett, amely alatt a szervezeti egység a leghosszabb ideig működött, zárójelben pedig feltüntettük a további elnevezéseket [időrendben]). A minisztérium keretében működő hivatalok magasabb szintű szervezeti egységei nem rendelkeztek önálló iktatással, ezért iratanyaguk nem képez önálló egységeket. Ám, mivel a minisztérium szervezetének része volt, az (Országos) Földügyi és Térképészeti Hivatal önálló fondját (XIX-K-30) megszüntettük és XIX-K-9-bk törzsszám alatt beolvasztottuk a MÉM fonójába. Az 1973-1975 között önálló szervezeti egységként működött FAO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága iratanyagát sem választottuk külön, ezért az a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya állagában található meg (527-545. tételszámok). Ez az iratanyag a fent említett irattározási jellegzetességek figyelembe vételével általánosan az alábbiak szerint tagolódik. Mindegyik részlegnek van tételszám szerint irattározott iratanyaga (ide értve az 1972 előtt keletkezett iktatott, tételbe nem sorolt, viszont a tételek között elhelyezett iratokat is): ez évek, azon belül irattári tételszámok, azon belül iktatószámok növekvő rendjében található. Szinte minden szervezeti egységnek van általános tételszámú iratanyaga (ld. fentebb), ezt követik a részleg szakmai feladataihoz kapcsolódó tételek. A külön-csomagok („Kcs.”) a tételek végére (ritkábban elejére) lettek helyezve. Amennyiben eléri, vagy 14
