Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-2-k megismételni, csupán az illetékes munkatársat kellett felszólítani a hiány 27 kiküszöbölésére. Az aktuális napirend végén a miniszter összefoglalót tartott, és az ekkor elhangzottak alapján születtek meg a határozatok. A hozott határozatok az ülés tárgyalásainak végeredményét tükrözték, bár az is megtörtént, hogy a miniszter még közvetlen munkatársaival sem egyeztette kiadott rendelkezéseit. Esetlegesen a miniszter tiltakozása ellenére is határozatban mondtak ki valamit. A döntések végrehajtása a minisztériumi apparátus kötelessége volt. Az elhangzottakat gyorsírók igyekeztek követni, és 1955 márciusásban feltűnik, hogy az üléseken magnetofont is igénybe vettek. Az ülés után ún. határozati jegyzőkönyvet véglegesítettek. A jegyzőkönyv, ill. a jegyzőkönyvi kivonat pontosan tartalmazta az ülésen elhangzottakat, valamint a döntést. Ezeket megkapták a résztvevők, és természetesen a Minisztérium illetékes szervezeti egysége is. Az egy adott napirendi pontokhoz meghívottak csupán kivonatot kaptak a jegyzőkönyvből, vagyis a rájuk vonatkozó határozatról. Ha valamely egyéb szerv vezetője kérte a szükségesnek tartott határozat megküldését, eljuttatták számára.* 2 * * * * 30 Azért, hogy a „gépírónő kartársakat mentesítsék ások munkától“, a jegyzőkönyvet, ill. annak kivonatát „stencilen“ (stencilező, vagyis sokszorosító gépen) húzták le. A küldeményekhez kísérőlevelet is mellékeltek, amelyben megjelölték, hogy az anyag mit tartalmaz.31 32 33 A jegyzönyveket néha sok hibával készítették el. Az 1954. április 22-én tartott ülés jegyzőkönyvi kivonatába például nagyon sok olyan hiba, tévedés és pontatlanság került, amelyek ellentétesek voltak az ülésen elhangzottakkal, ill. a hozott határozatokkal. Erről az esetről részletes feljegyzés készült a miniszter számára, aki annál is súlyosabbnak tartotta a hibákat „mert négyen vannak jelen a kollégiumi ülésen, kiknek csuk az a feladatuk, hogy az ülés lefolyása és a jegyzőkönyv helyesen legyen rögzítve“. A Minisztériumi Titkárság illetékes tagjai alapos „fejmosást“ kaptak, helyesbítést kellett kiadni, és a határozatokra új kiküldési módszert vezettek be.3“ A határozatokat kiemelt fontosságúnak nyilvánították, és végrehajtásukat rendkívül szigorúan vették, valamint számon is tartották. A szervezeti egységek munkájuk során az arra vonatkozó döntést, határozatot vették alapul, és az új ügyek indításakor ezekre hivatkoztak. Miniszteri utasítások is alapultak határozaton. Az osztályok végzett munkájukról szóló jelentéseikbe is beleszőtték, sőt nyomatékosították a kollégiumi előzményeket, az ott hozott határozatokat.3 ' Gyakran meghatározták a határozat végrehajtásának határidejét. Az egyetemi tanári kinevezéseket például a Minisztertanácshoz az 1954. október 13-ai kollégiumi határozat szerint három napos határidővel továbbították, de akadt példa egy naposra is. ” MÓL XIX-I-2-m -3634-1953., valamint: XlX-I-2-k-1953. augusztus 19. Fel kellett hívni a figyelmet. hogy az előterjesztésben csak olyan javaslatok szerepelhettek, amelyekről az anyagban szó esett! 2S MÓL XIX-I-2-n-l 148-1956. Gyakran miniszterhelyettesi utasítás kellett egy határozat végrehajtására. 29 MÓL XIX-I-2-k-1955. március 10., valamint Ladányi Andor szíves közlése. 30 MÓL XIX-I-2-m-1875-1953., valamint: XIX-I-2-j-295-1954. Pl. ebben az esetben az OTSB vezetője kérte. 31 MÓL XlX-I-2-m-l 875-1953. Egyszer történt meg, hogy kísérőlevél nélkül ment ki egy anyag, mert a miniszter titkárságának utasítását félreértették. A miniszter szigorú vizsgálatot tartott (ui.) 32 MÓL XIX-I-2-m-l 156-1954. Kiemelés az eredetiben. 33 Ez szinte mindegyik jelentésben, munkabeszámolóban előfordul. PL MÓL XIX-I-5 -a 13 -45/2-1953., vagy XlX-I-2-m-2328-1954. 91
