Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
XIX-I-2-k gének kiküldöttje, az MDP, a DISZ, Pedagógus Szakszervezet vagy éppen az Állami Ellenőrzési Központ munkatársa is. A Minisztertanács Titkársága fokozottan figyelte a kollégiumi munkát, arról feljegyzéseket és jelentéseket készített.12 A szervezeti egységek vezetőit már 1953 július végén felhívták, hogy közöljék szep- tember-október-november hónapokra a grémium elé vinni kívánt témákat. 13 A kollégium munkaterve általában három hónapra szólt, és a szervezeti egységek is eszerint küldték be az adott negyedéves tématerveiket. 1955 nyarán összehangolták a Minisztérium munkatervét a kollégiuméval, és ezért július-augusztusra csak ideiglenes munkatervet állítottak össze, míg szeptember 1-jétől az 1955-1956. tanévi minisztériumi munkatervvel párhuzamos terveket vezettek be.14 15 A Minisztérium éves munkatervének tervezetét is a Kollégiumon tárgyalták meg, és határozataival a szervezeti egységek munkáját is befolyásolta. A munkatervhez és a jelentősebb feladatokhoz kapcsolódó javaslatokat szintén a Titkársághoz kellett benyújtani, hogy az ezután összegezett anyagot a testület elé vihessék.1^ A kollégiumi üléseken dőlt el az oktatásügy jelentősebb kérdéseinek a sorsa, természetesen a pártközpont előzetes útmutatása, valamint programja, határozatai alapján. Erdey-Grúz Tibor meg is állapította: a tárca „fontosabb utasításainak alapelvei a kollégiumi ülésen kerültek megbeszélésre“.16 17 18 Az ülésekre meghívókat küldtek szét, amelyek személyre szóltak, és azokon feltüntették az adott napirendi pontokat, az órára megadott időpontot és a többi meghívottat. A meghívókon mindig szerepelt az Ügyrend által is tartalmazott előírás, mely szerint az ülés befejezése után az anyagokat a jegyzőkönyv vezetőjénél leadni „szíveskedjenek“. A kollégiumi előterjesztésekeket a Minisztérium illetékes szervezeti egysége dolgozta ki. Előzetes jelleggel - és akár írásos felszólítás alapján - vázlatokat, határidőket és természetesen témákat készítettek. Ezen írásművek elkészültét hosszú, gondos munka előzte meg, és szigorú követelmény volt a pontosság és az egyértelműség. A szigorúan titkos jelzéssel ellátott előterjesztések az Ügyrendben megadott fonna szerint készültek. Ha lekerültek a napirendről, legtöbb esetben ezt a jegyzőkönyvben meg is indokolták. Megjegyzésre érdemes, hogy többször kinyilvánították, hogy „őszinte, bátor hangú“ írásműveket várnak.'7 Az anyagok elkészítésére az illetékes előadók kaptak utasítást, de olyan osztályvezető is volt, aki mindig saját maga végezte el ezt a feladatot.Is Az igy elkészített anyagokat meghatározott időpontban kellett a Titkárságnak benyújtani, ahol beillesztették a Kollégium munkatervébe.19 Az előterjesztéseket egy idő után megküldték a készítő szervezeti egységet felügyelő miniszterhelyettesnek. Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 12 XIX-A-2-ee-E/TÜK-8/a-1954. egy 1954-es feljegyzés szerint a határozatok végrehajtása formálisan történik, az erről szóló beszámolók általánosak, a lényeget nem tartalmazzák, gyakran csak azt, hogy végrehajtottak egy adott határozatot. 13 MOL XIX I—2—i—0138/5—1953. A javaslatok összeállításánál tekintettel kellett lenni az 1027/1953. (V. 28.) számú minisztertanácsi határozatra. 14 XIX-I-2-c (4. d.) 15 MOL XIX—1—2—f—131 — 19/6—1955. a 11. ötéves terv' eredményes kidolgozása érdekében írásban kellett a javaslatokat, bíráló észrevételeket stb. megtenni. 16 MOL XIX-l-2-m-86-1954. 17 MOL M-KS 276. f. 91. cs. 23. ő. e., ill. 122. ő. e. A miniszter is benyújthatott előterjesztést. 18 Ladányi Andor szíves közlése. 19 MÓL XIX-I-5-a-13-16/3-1953., valamint XIX-I-2-f-131-9/3-1955. Az MDP KV - Nagy Imrét leváltó - 1955. márciusi határozatának „maradéktalan végrehajtása érdekében“ tárgyalta a Kollégium a Minisztérium előtt álló feladatokat. Az erre vonatkozó tervezeteket is előzetesen be kellett nyújtani a Titkárságnak. 89
