Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-2-k Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953-1956 XIX-l-2-k 1953 közepén a két oktatással foglalkozó minisztériumot, a Közoktatásügyit, valamint a Felsőoktatásit egyetlen minisztériumban egyesítették, Erdey-Grúz Tibor miniszter vezetése alatt. Július 4-én kezdte működését az új Oktatásügyi Minisztérium, amelynek tevékenységében szintén kiemelten fontos szerepet kapott a „kollektív vezető testület”, a Kollégium. Működését elsősorban a nem sokkal korábban kiadott minisztertanácsi határozat befolyásolta leginkább, amely a két korábbi tárca kollégiumainak munkáját már nem, azonban az újét már teljes mértékben szabályozta, és át is alakította.1 A a testület fogalmának a miniszter véleményező és tanácsadó szerveként való meghatározása az Oktatásügyi Minisztérium általános jellegű Ügyrendjébe is bekerült.1 2 Magának a Kollégiumnak az Ügyrendjét 1953. július 23-án adták ki. Ebben a minisztertanácsi határozat előírásainak ismétlésén és összegezésén túlmenően egyes részletkérdéseket is szabályoztak. Eszerint a Kollégium tagja a miniszteren kívül annak első helyettese, a miniszterhelyettesek, a Minisztertanács által kinevezett fontosabb szervezeti egységek vezetői és „a minisztérium területén működő szakemberek“. Az üléseken meghívott szakértők is részt vehetnek.3 Napirendjére elsősorban a minisztérium éves és féléves munkaterveit, azok végrehajtásának ellenőrzését, a költségvetést, a fontosabb szervezeti, valamint a munkák tartalmi változásait, az oktató-nevelő munkát és az oktatásügyi igazgatást, a tanterveket, programokat, a tankönyvek kidolgozásának elvi kérdéseit, a tanácsapparátus munkájának, az egyes intézmények működésének vizsgálatát, a főosztályok munkáját, az egyes szakterületek legfontosabb problémáit, ill. a káderkiválasztást tűzték ki.4 A napirendet csak a miniszter hozzájárulásával lehetett megváltoztatni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a beterjesztő által javasolt és határozattá emelt javaslati pontokat, a végrehajtásért felelősök és a határidő megjelölésével. A határozat kézhez vételétől számított három napon belül ütemtervet kellett készíteni a végrehajtásra, és egy példányát pedig a Titkárságon leadni. A végrehajtást kötelező volt ellenőrizni, méghozzá oly módon, hogy az annak „során felmerülő nehézségek és elmaradások kellő időben, a végső határidő megváltoztatása nélkül kiküszöbölhetők legyenek“. Az eredményekről a Kollégium titkára számolt be írásban.5 Az ülés időpontját, a meghívandókat és munkatervi napirendjét a titkár javaslatára a miniszter állapította meg. Az előterjesztéseket az érdekeltekkel (a főosztályokkal, más szaktárcákkal stb.) meg kellett tárgyalni, és egyetértésüket vagy észrevételeiket az előterjesztésen fel kellett tüntetni. A pénzügyi kihatású előterjesztéseket minden esetben egyeztetni kellett a Terv- és Pénzügyi Főosztállyal, a statisztikai vonatkozásúakat a Titkárság küldte tovább ugyanezen főosztály Statisztikai Csoportjának. Előírták, hogy legalább egy-két munkanap álljon rendelkezésre az előterjesztések tanulmányozása céljából. A Titkárságnak nyolc nappal, egy résztvevőnek öt nappal a kollégiumi 1 A kollégiumi munka 1953-as szabályozását lásd a Bevezetőben. 2 MÓL XIX-I-4-g-l. tétel-sz. n.-1954 (24. d.). 3 MÓL XlX-I-2-k-1953. augusztus 5. Az Ügyrend akkoriban titkos minősítésű volt. 4 Uo. 5 Uo. 87
