Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953

XIX-I-6-c rült a Kollégium neve elől.lx Valószínű, hogy április 8-a után is megmaradt a Kiskol- légium intézménye, ugyanis eben az időszakban a Kiskollégiumra szánt témáknak is kidolgozták a munkatervet. A továbbiakban viszont a Kollégium vitte tovább a legfontosabb ügyeket és a ponto­san szabályozott formában tárgyalta meg az elé került anyagokat.18 19 20 Erdey-Grúz miniszter szigorúan szabályozta a részvételt: ha valaki nem tudott meg­jelenni egy adott ülésen, azt előre be kellett jelenteni, valamint gondoskodni olyan helyettes kiküldéséről, aki az ügyeket ismeri, a szükséges instrukciókat megkapta és így a vonatkozó kérdésben állást tud foglalni. A korabeli jelentése szerint Erdey az üléseken „törekszik az alapos munkára. Munkatársaitól ezt sajnos nem kapja meg. (ebben látom a munkatorlódás egyik okát is.) E pongyola ügyelőkészítés megszünte­tésére nagyobb eréllyel kellene fellépnie. A határozatok végrehajtását kezdettől kezdve erélyesen kellene ellenőriznie.” 0 Az értekezleteken hozott határozatokat természetesen szintén a Minisztérium szerve­zeti egységei hajtottak végre, és a testület ellenőrizte. Június során megállapították, hogy a határozatok végrehajtásának ellenőrzése nehézségekbe ütközik. Ennek meg­javítása érdekében kidolgozták, hogy a főosztályvezetőknek a határozat kézhezvétele után három napon belül le kellett adni a titkárságon a végrehajtás ütemtervét. A mi­nisztériumi titkárság Igazgatási Osztályának feladatává tették a határozatok ellenőr­zését. Ezen kívül kijelentették, hogy a kollégiumi anyagok még mindig „nem ütötték meg a kívánt mértéket” és „szétfolyók”, „túl terjedelmesek”, nem jelölték meg „éle­sen a hiányokat és feladatokat”, sőt gyakran a javaslatok nem következtek az előz­ményből. Felszólították az „előkészítéssel kapcsolatban lévő elvtársakat”, hogy fo­kozott mértékben ügyeljenek az elkészítésre, azok rövidek legyenek, és csak elvi kérdésekkel foglalkozzanak, valamint kevés javaslat legyen bennük.21 22 A Kollégium tagjaira már január l-jén javaslatot tettek, azonban március végéig ér­demi lépés nem történt. Március 25-én Erdey-Grúz Tibor új javaslattal fordult sze­mélyesen Horváth Mártonhoz, aki ennek alapján készített előterjesztést az MDP KV Titkárságának április 8-ai ülésére. A Titkárság nem engedélyezte a minisztériumi párttitkár kinevezését kollégiumi taggá, de részvételi jogát meghagyta.2" A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma nem folytatta tovább tevékenységét, ugyanis az első Nagy Imre kormány létrejötte után a két párhuzamosan működő mi­nisztériumot összevonták, és 1953. július 4-étől már az egyesített Oktatásügyi Mi­nisztérium kezdte meg működését. A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma A Felsőoktatási Minisztérium Kiskollégiumának tagjai: Andics Erzsébet 1953. február 17. - 1953. március 25. Csiki-Szász Dezsöné 1953. január 7. - 1953. március 25. 18 MÓL 276. f. 54. cs. 238. ő. e. Az április 16-ai meghívón még a Kiskollégium szó szerepel 19 MÓL XIX-I-ő-c-1953. április 15. Egy 1953. május 30-ai ellenőrzési feljegyzés szerint a Kollégi­um február 6-án kezdte meg rendes munkáját. (XIX—I—6—c-1953. június 3.) 20 MÓL XlX-l-2-m-458-1953., valamint: XIX-A-2-ee-IV-1953. A határidők betartását is szigo­rúan vették. 21 MOL XIX-1-6-C-1953. június 17. A következő Kollégium elé utalták az új munkaterv elkészítését. 22 MÓL XIX-I-6-a-06-1953„ ill. XIX-I-2-m-638-1953, valamint: MÓL 276. f. 54. cs. 238. ő. e. Saját maga, valamint Andics Erzsébet, Kónya Albert, Sulán Béla, Kovács Vilmos, Füszfás Jenő, Mód Aladár, ill. az MDP és a DISZ minisztériumi vezetőinek kinevezését ajánlotta. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom