Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1951–1953

A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma

XIX-I-5 d

júliusi összevonása miatt már nem lépett életbe. A szabályzat-tervezet szerint a „Minisztérium Kollégiuma a miniszter véleményező és tanácsadó szerve” működését a Minisztertanács határozata szabja meg. A Minisztériumi Titkárság feladata a felső vezetés számára szóló döntések előkészítése, a „szükséges elvi és operatív feladatok megoldása”, a minisztériumi szervezet igazgatása. Ezen belül az Igazgatási Csoport feladatkörébe tartozott az akkor még „Vezető”-nek titulált Kollégium anyagának feldolgozása, az előterjesztések és a határozatok végrehajtásának előkészítése.

Kiskollégium:

A Vezető Kollégium mellett működő, azt helyettesítő, de eltérő időpontban összeülő ún. Kiskollégium létét bizonyító iratok 1952 áprilisától kezdve maradtak ránk. Ebben az időben a „fő” Kollégium ülésein a meghívottakkal több tucat személy is megfordult, és valószínűleg ez indokolta egy kevés számú fővel működő testület létrehozását. A Kiskollégium gyorsan összehívható volt, hetente ülésezett, és gyakran foglalkozott „operatív” ügyekkel, szervezési kérdésekkel. A Vezető Kollégiumról írt bírálatában Vadász Ferencné jelentette ki, hogy mivel ott sok a „hallgató” tag, „én magam többször úgy éreztem, hogy a vezető kollégiumi ülésen lényegében egy kis- kollégiumi ülésen vagyok”. Ráadásul a Vezető Kollégium tagjai nem foglalkozhatnak minden kérdéssel behatóan, és „a fő segítséget a kiskollégium tagjaitól kell kapni”. A Minisztertanács Hivatala sem látta világosnak a testület profilját és célját, és

' i 22

főosztályvezetői értekezletnek tartották.

1952-ből ülésjegyzőkönyvek, vagy határozati jegyzékek még nem maradtak ránk. A miniszter titkársága készítette a meghívókat, de eleinte sem a tagok, sem a meghívottak nevét nem jegyezték fel rájuk. Az élőt erjesztések sem a Vezető Kollégiumra kialakított formában készültek, ezek csupán egyszerű, írógéppel írt iratok, és néha csak utólag írták rájuk kézzel, hogy a kiskollégium ülésére szánják őket. A témák viszonylag változatosan voltak: oktatással foglalkozó intézmények szervezeti kérdéseitől kezdve a tanítás módszertani- és elvi ügyein át egészen a Minisztérium belső életének ügyeit is magukba foglalták. A tárca tevékenységében a Kiskollégiumon hozott döntéseket fokozottan vették figyelembe, hivatkoztak rájuk, és kiemelt gyorsasággal hajtották végre.

Elég hamar kialakult az a rendszer, hogy itt vették napirendre a különböző személyi javaslatokat, az egyetemi tanári, docensi, netán rektori kinevezéseket és meghagyásokat. Egy meghívó szerint a Vezető Kollégium személyi ügyeit is Kiskollégiumon vették górcső alá. Emellett „kisebb rendű” személyi ügyeket is itt tárgyaltak, mint például az ösztöndíjasok személy szerinti elosztását, vagy káderek beiskolázását.24 A Vezető Kollégium mellett jegyzéket készítettek a Kiskollégium elé szánt, és egyben ütemezett témákról. Bizonyos esetekben a fő Kollégium ülésére tervezett napi2 ^

rendet - átalakított formában - a Kiskollégium tárgyalta.

A későbbiekben egyre gyakoribb lesz a „szabályos" formában készült, stenciles előterjesztés, és 1953 márciusában megjelenik az ott hozott határozatokat tartalmazó

20 MÓL XlX-I-5-d-1953. június 11.

21 MÓL XIX-I-5-d-1952. április 1. A VKM egyik 1949. szeptemberi kollégiumi ülésén már előfordult egy ún. „kisgyülések” időpontjának meghatározása (XIX-I-l-r-1949. szeptember 13.).

22 MOL XIX-1-3-U-D24-1953., valamint: XIX-A-2-ee-V-1953.

23 MOL XIX-I-3-U-D26-1953.

24 MÓL XIX-I-5-d-1952. május 26., ill. június 9. A miniszter titkársága értesítette az MDP KV-t, vagy éppen az Akadémiát a hozott személyi határozatokról (XIX-I-3-U-D78-1952.).

25 MÓL XIX-I-5-d 1952. május 29., valamint: uo. - 1952. június 12.

53