Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1949–1951
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-i-r ján" a Titkár készít elő, minden részlet tisztázása után. Továbbfejlesztették a formai követelményeket: fel kellett tüntetni azokat a személyeket, akikkel az előteijesztés ,.kitárgyalást” nyert, valamint az így szerzett véleményeket. Két nappal az aktuális ülés előtt kellett odaadni a tagoknak. A hozott határozatok végrehajtására határidőt és felelőst jelölt ki a kollégium. A végrehajtást az Ellenőrzési Osztály ellenőrizte. Az ülésen készített jegyzőkönyvet öt napon belül minden tag megkapta."" Az ellenőrzési munkát ettől kezdve egyre komolyabban vették, meg is vizsgálták, és többször újraszabályozták. A következő kollégiumi üléseken már jelentésszerüen, beszámolókban tüntették fel az ellenőrzés eredményét. Hamarosan az Ellenőrzési Osztály a „legfontosabb" kollégiumi határozatok nyilvántartását is feladatul kapta, és újra megerősítették a végrehajtások ellenőrzésére vonatkozó feladatait.20 21 22 1950 áprilisában már a KV határozatai alapján állították össze a következő négy hónapos munkatervet, valamint az ügyrendi szabályokat is kiegészítették azzal, hogy az üléseket a miniszter vezeti le, és a testület a minisztérium „általános munkatervében 22 foglalt elvi kérdéseket tárgyalja". Ugyanezen év augusztusában, a minisztérium négy hónapos munkaterve végrehajtásának vizsgálata alapján kijelentették, hogy „az ellenség leleplezése és a minisztériumból való eltávolítása után a minisztérium munkája megjavult". Ezzel összefüggésben „a kollégium elég jól működő testületté fejlődött. Munkáján azonban még sokat kell fejleszteni. Egyes témák még mindig nem kellőképpen előkészítve kerülnek megvitatásra. Sok olyan kérdés kerül kollégium elé, ami nem oda való. Felmerül az, hogy meg kellene szüntetni a kollégium 'főosztályvezetői értekezlet’ jellegét: csökkenteni kellene a kollégium tagjainak a számát. A kollégiumi határozatok végrehajtásának ellenőrzése lényegében még megoldatlan. A kollégium meglehetősen el van szakadva a minisztérium egészétől: döntéseiről nem értesülnek kellőképpen a minisztérium végrehajtó szervei".23 Ezek után a testület a határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe a kollégiumi titkárt is bevonta, és elhatározták, hogy „havonta egyszer azokat az eseteket kell a kollégium elé hozni, ahol nem történt meg a végrehajtás és nyilvánvaló, hogy mulasztás történt".24 25 1 95 0 szeptemberétől megszüntették az Elnöki Főosztályt, és helyette létrehozták a Minisztériumi Titkárságot. Feladatkörébe már deklaráltan beletartozott az értekezletek összehívása, megszervezése, és a kollégiumi határozatok végrehajtásával történő „foglalkozás”. Már ekkor felmerült, hogy a Kollégium Titkára a Minisz- tériumi Titkárság vezetője legyen, ami később meg is valósult. Ekkoriban megkísérelték a heti ülésezés helyett a kéthetenkénti értekezletek bevezetését, azonban ezek még nem hoztak eredményt, és csak 1951 márciusban tértek át a kétheti ülésezésre, az előterjesztéseket pedig hat sűrűn gépelt oldalban maximálták. A tárgyalt anyagokat a tagok ezek után maguknál tarthatták, míg az előterjesztéseket 20 MÓL XIX-I-l-r-1950. március 30. 21 MÓL XIX-I-l-r-1950. július 27., valamint pl. 1951. május 10. és 1951. március 16. A Titkárság küldte meg számukra azokat, és a szervezeti egységeknek összeköttetést tartó előadót is ki kellett nevezniük, akik a végrehajtás ütemtervét, határidőit stb. közölték. 22 MÓL XIX-l-l-r-1950. április 20., 27. Egy májusban készített javaslat szerint az Elnöki 4. Osztály foglalkozott volna a testület határozatainak végrehajtásával (MÓL XIX-l-l-r-1950. május 11.). 23 MÓL XlX-I-l-r-1950. augusztus 8. 24 MÓL XIX-l-l-r-1950. június 8. 25 MOL XIX-l-l-r-1950. augusztus 31. A Titkárság beszámolt a testületnek minden észlelt nehézségről, akadályról, és az egyes ülések dátumai szerinti csoportosításban sorolták fel a határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Emellett azonban ki is jelenthették, hogy egy adott vizsgálat „nem részletekig menően történt”. 19