Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Művelődési Minisztérium Kollégiuma 1981–1983

XIX-I-9-ap

A Művelődési Minisztérium Kollégiuma

zatokat, valamint az ebből adódó tárcafeladatokat és elemzéseket; a művelődésügy időszerű kérdéseit, a távlati, középtávú és éves terveit; az ágazati tevékenység irányítását és szervezését, az intézkedések elemzését, a tanácsokkal való kapcsolatot; a párt- és állami szintre kerülő jelentéseket, előterjesztéseket és javaslatokat; az intézményekre-, valamint a tárcára- és a dolgozókra vonatkozó döntési igényeket.5 A lefektetett alapelvek ellenére egészen 1981 közepéig nem indították újra a Kollégium működését. Januárra tervezték egy ülés tartását, amelyre egy alapkoncepciót is készült. Eszerint a tanácsadó testület egyrészt a belső vezetőkből, másrészt külső szakemberekből állt volna, hogy utóbbiak biztosítsák a „külső szemlélet bekapcsolását, érvényesülését”. Évente négy alkalommal hívnák össze, és az ágazat egészét érintő, ill. a legfontosabbnak tartott kérdéseket beszélnék meg, valamint a koncepcionális alapelveket.6 Azonban többszöri kezdeményezés után csak a május 8-ai miniszterhelyettesi értekezleten fogadták el az ülés tervét, valamint az időpontokat. A május 13-ai miniszterhelyettesi értekezleten elemezték az összevonás tapasztalatait, s ennek során megemlítették, hogy „megalakult” a testület, és „amelynek feladatköre a művelődési ágazat egészét érintő, alapvető koncepcionális kérdések megvitatása és az állásfoglalás kialakításának segítése”. Ezután tartotta csak első ülését, mégpedig június l-jén, az értekezletről viszont nem készítettek emlékeztetőt.7 8 Ekkortól a szervezeti egységek elkezdték a testület elé szánt témáik kijelölését és előkészítését. A Kollégium programja a vezető testületek üléseiről rendszeresen ki- adott tájékoztatóba is bekerült.

Év közepén tárgyaltak a Minisztérium egy éves működéséről, és ennek kapcsán a Minisztertanácsot is tájékoztatták az „elődszervezeteknél működtetett” tanácsadó testületek folyamatos újjáalakításának szándékáról. Eszerint a Kollégium és az Ifjúsági Bizottság már létrejött, a többi megalakulása is hamarosan bekövetkezik.9 Az 1981. november 2-ai miniszterhelyettesi értekezleten átalakították a felső szintű döntéshozó szerveket (miniszteri értekezlet, vezetői értekezlet, aktíva stb.), és kimondták a Kollégium újjáalakítását is. A saját működési szabályzat kidolgozásának követelményén túlmenően csak a tagság kérdéseit rendezték. Ennek körét kibővítették, és így a miniszteren, az államtitkáron, a miniszterhelyetteseken, a párt helyi titkárán, a szakszervezeti bizottság titkárán, a KISZ titkárán kívül tagok lettek a szervezeti egységek vezetői, valamint „a kollégiumi tagságra már korábban felkért szakemberek”. Ezt követően tartotta meg a megújított Kollégium első ülését november 6-án.10 11 A kollégiumi ülésre meghívók készültek az előzetes napirendi és meghívotti jegyzékkel, amelyeket általában az államtitkár vagy valamely miniszterhelyettes írt alá. 1981 -tői a miniszteri értekezlet határozta meg a napirendet.11

A megbízott, illetékes minisztériumi szervezeti egység írásos előterjesztést készített az értekezletre, benne az aktuális téma részletes kifejtésével. Mivel a testület ritkán ült össze, és napirendjein zömében hosszú távú fejlesztési programok, koncepciók és feladattervek szerepeltek. Ezek az előterjesztések terjedelmesek, vaskosak, és gyak5Uo.

6 MOL XIX-I-9-U-3-2— 1. tétel-6036-62/KE-1981. (3. d.) Az 1981. évre vonatkozó minisztériumi munkatervben már szerepeltették az itt tárgyalni kívánt témákat (ui. -3-2-1. té- tel-6036-195/KE-1980. (7. d.)).

7 MOL XIX-I-9-M981. május 13.

8 MOL XIX-I-9-U-3-2-1. tétel-6036-sz. n.-1981. (1. d.)

9 MÓL XIX-I-9-t-l-l. tétel—2441—1981.

10 MÓL XIX-l-9-f-1981. november 2., valamint: XlX-I-9-ap-1981. november 6.

11 MÓL XIX-l-9-e-1982. április 16.

198