Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Kulturális Minisztérium Kollégiuma 1977–1980
tásról a miniszternek, vagy a „szükséghez képest” a Kollégiumnak beszámolni. Egyes határozatokat a sajtóban is le lehetett közölni.4 A Kollégium fogalma és feladatai a minisztériumi SZMSZ-be is bekerültek. Az 1977-ben kiadott SZMSZ apróbb átalakítások mellett a fentebbi meghatározásokat tartalmazta.5 1978 márciusában utasításban egészítették ki a benne foglaltakat: az előterjesztéseket a revíziós területek vezetőjének egyetértésével és láttamozásával lehet benyújtani, és tartalmazniuk kell a határozati javaslat tervezetét is. Ha valamely résztvevő nem tudna megjelenni, azt előre jelezni volt köteles. Az 1979-es SZMSZ- be már bekerült a testület havonta egyszer, meghatározott napon történő ülésezésének ténye is. Az időpontot, a napirendet, a meghívandók névsorát is a miniszter állapította meg.6 * Pozsgay Imre fokozott figyelmet fordított a pontos adminisztrációra. Minden ülést dokumentáltak, azokat ügyiratokon tartották nyilván, és körültekintően irattározták. Az ügyiratokon feljegyezték, hogy milyen kezelési és ügyintézési és végrehajtási feladatok szükségesek, kinek van joga kiadmányozni (általában Pozsgay végezte), valamint, hogy hányadik ülést foglalták éppen az ügyiratba (1978-ig). A pro domo- ban jelölték az ülés megtörténtét, a napirendet, sőt itt számoltak be az értekezleten elhangzottakról, a fontosabb hozzászólások lényegéről. Fogalmazványként fel jegyezték a hozott állásfoglalást, és gyakran kinyilvánították, hogy „a miniszter ezt követően a kollégium állásfoglalását határozattá emelte”. A határozatot kapó személyek neveit is felsorolták, és azt is jelezték, ki kapja azt hivatalból, ki tájékoztatás, ki pedig intézkedés céljából.' Az ilyen típusú feladatokra létrehozott Igazgatási és Jogi Főosztály készítette elő az üléseket, tartotta nyilván a határozatokat, neki kellett közölni azokat az érdekeltekkel, sőt a végrehajtást is ez a szervezeti egység - az akkori szóhasználat szerint - „kísérte figyelemmel”. Főosztályvezetője ellátta a vezető testületi értekezletek titkári teendőit, és az egyik előadó a jegyzőkönyvek vezetését, ill. azok leírását. Munkabeszámolójukba természetesen az ülések lebonyolítását is felvették.8 Az SZMSZ-t is a Kollégiumon alkották meg, és az ott hozott módosítások alapján ez a főosztály véglegesítette.9 XIX-I-7-11 A Kulturális Minisztérium Kollégiuma 4 Uo. 5 MOL XIX—1—7—11—1977. május 2. 6 MOL XIX-I-7-C-4. tétel-550-1978., valamint: XIX-I-7-11-1979. május 7. MOL XIX-I-7-C-4. tétel-403-1977. Ez az 1977. január 31-ei ülés ügyirata. A határozat átvételét kézbesítőíven tartották nyilván, míg a külső személyeknek kísérőlevéllel küldték el. Az 1977. március 7-ei ülés ügyirata megtalálható: uo. -462-1977. Az 1977. április 5-ei: uo. -539-1977. Az 1977. május 2-ai: uo. -604-1977. Az 1977. június 6-ai: uo. -702-1977., Az 1977. szeptember 5-ei: uo. -999-1977. Az 1977. október 3-ai: uo. -1069-1977. Az 1977. november 1-jei: uo. -1119-1977. Az 1977. november 21-ei: uo. -172-1977. az 1977. december 5-ei: uo. -1173-1977. Az 1978. január 11- ei: uo. -371-1978. Az 1978. február 6-ai: uo. -452-1978. Az 1978. március 6-ai: uo. -571-1978. .Az 1978. április 10-ei: uo. -71 1-1978. Az 1978. május 2-ai: uo. -712-1978. Az 1978. október 2-ai: uo. -1248-1978. Az 1978. november 8-ai: uo. -1359-1978. Az 1978. december 11-ei: uo. -324-1979. Az 1979. január 15-ei: uo. -359-1979. Az 1979. március 5-ei: uo. -562-1979. Az 1979. május 7-ei: uo. -788-1979. Az 1979. június 4-ei: uo. -861-1979. Az 1979. október 1-jei: uo. -1209-1979. Az 1979. november 21-ei: uo. -1390-1979. Az 1980. január 21-ei: uo. -374-1980. Az 1980. március 3- ai: uo. -485-1980. a MÓL XIX-I-7-c-lO. tétel—sz. n.-1977. A feladatokat név szerint is felosztották, és a kollégiumi ügykör az irattári tervébe is bekerült. 9 MOL XIX-I-7-C.-3. tétel-103-1979. 186
