Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956

XIX-I-3-n

A Népművelési Minisztérium Kollégiuma

lamely előterjesztés lényegi tartalmáról, hibáiról, az előadó szerepléséről, a vitáról, annak hatékonyságáról, a hozzászólások színvonaláról, valamint a döntésekről, és tennészetesen azok végrehajtásáról is. Ezekben előfordult, hogy a „felügyelő” pártfunkcionárius erősen megbírálta a Kollégium munkáját.33

1954 áprilisában például a Minisztériumi Titkárság munkáját kritizálták, és ekkor a kollégiumi munka előkészítését, a határozatok ellenőrzését tartották nemmegfelelőnek. Ennek egyrészt szerintük a szervezeti hiányosság volt az oka (állításuk szerint nem volt szervezéssel és igazgatással foglalkozó csoport), valamint a titkársági munkatársak szétaprózott jellegű munkamódszerét helytelenítették.53 54

1955 szeptemberében általános jellemzést készítettek az 1953-as határozat óta eltelt munkáról. Ebben fejlődést és javulást tapasztaltak, főleg az előkészítés valamint az előterjesztések és határozatok színvonala terén. Visszaesett viszont a viták színvonala, és az is előfordult, hogy az érintett főosztály felett felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes ellenezte, sőt támadta az előterjesztést. Leggyengébb pontnak a hozott határozatok ellenőrzését tartották. Az Ügyeleti Csoport beszámolói hosszabb ideig elmaradtak, így ekkoriban (1955-ben) jónéhány határozat végrehajtása elmaradt. Némileg ellentmond ennek, hogy Darvas József felkészültségét kiemelték, amit munkatársaitól is megkövetelt.55 56 57 58

A testület, mint a „minisztérium legfelső tanácskozó szerve” működésének utolsó időszakában már betöltötte feladatát. Az alsó fokon is megoldható operatív ügyeket nem vitatták meg, a hozott határozatok ellenőrzése is rendben megtörtént, amelyről a miniszter és az illetékes miniszterhelyettes a negyedéves tájékoztatókat megkapta. Csupán a nagyszámú résztvevő jelenlétét érte bírálat, amely miatt főosztályvezetői értekezletnek tűntek az ülések. Ezen kívül bizonyos rendszertelenség mellett gyakori lett a határidő-eltolódás.36

Ebben az időszakban a testület nagysága és személyi összetétele többször változott. 1953 nyaráig MDP KV Titkársága, majd azt követően a Politikai Bizottság döntött - más minisztériumok és hatóságok kollégiumaihoz hasonlóan - a kollégium összetételéről. 1952 után a miniszter egyénileg hagyta jóvá az új tagokat, majd 1953 közepétől

c-r

a Minisztertanács véglegesítette hivatalosan a tagsági viszonyt.

Bizonyos határozatokat, valamint az egyes, a nyilvánosságnak szánt közléseket a

SS

Népművelési Közlöny című lapban is lehoztak.

1956-ban a Kollégium helyét úgy fogalmazták meg, mint amely „a legalkalmasabb keret ahhoz, hogy a miniszter döntését nemcsak a minisztérium vezető dolgozóinak, hanem a terület legkiválóbb szakembereinek meghallgatásával hozza meg.” Ezért a külső meghívások rendszere általános maradt, ők viszont nem kaphattak áttekintést az egész kulturális területről. További hibaként rótták fel az operatív ügyek megjelenését a napirenden, holott ez a miniszterhelyettesi értekezlet feladata lett volna, valamint azt, hogy az előterjesztéseket még mindig nem készítik elő kellőképpen.59

53 MOL M-KS 276. f. 91. cs. 36. és 37. ő. e., ill. 159. ő. e., valamint 366. ő. e. Darvas is írt jelentéseket.

54 MOL XIX-I-3-U-1296-1954.

55 MÓL XIX-A-2-k-VI/344-R-1955. (2. d.) Kárhoztatták a kollégiumi tagok kinevezésének elmaradásából fakadó mulasztásokat.

56 MÓL XIX-I-3-j-sz. n.—1955. (12. d.) Egy Gerő Ernő számára készült feljegyzés szerint „a főosztályvezetők állandó fluktuációja miatt“ nincs állandó kollégiumi tagság. (MÓL M-KS 276. f. 66. cs. 79. ő. e.)

57 MÓL XIX-I-3-n-1950. március L, valamint: M-KS 276. f. 54. cs. 61. és 177. ő. e.

58 Népművelési Közlöny, 1955. április 29.

59 MÓL XIX-I-3-t-sz. n.-195ó. (20. d.).

124