Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma XIX-I-3-n A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949-1956 XIX-I-3-n A kulturális ügyek irányítását 1949 közepén választották le a VKM-ről, létrehozva a Népművelési Minisztériumot. A minisztérium szervezete és működése csak augusztus-szeptemberre épült ki, és a kollégiumi ülések is csak szeptemberben kezdődtek meg, amikor is a testületet pontosan „A Népművelési Minisztérium vezető pártkollégiumá"-nak nevezték.1 A miniszter Révai József lett, aki a kultúra, a művelődés irányítására a kollégiumi testületet is felhasználta. Az üléseken ö vitte a szót, és eleinte - főiéig napirend előtt - fontos politikai vonatkozású döntéseket közölt, vagy éppen alkotott.“ Az 1949. szeptember 26-ai ülésen alakították ki a Minisztérium ügyrendjét, amelyben a Kollégium konkrét szerepét még nem tisztázták, csupán kinyilvánították, hogy hetente hétfőként ülésezik, és „vezeti a miniszter, titkára az államtitkár, tagjai azok, akiket Pártunk titkársága a Kollégium tagjaiul kijelölt”. Üléseinek napirendjét az államtitkár készítette elő, a miniszterrel történt megbeszélés alapján. Ez az ülés arról is döntött, hogy a Minisztertanács elé kerülő rendeleteket előzetesen a Kollégiumnak látnia kell. ' Az 1949 végén kialakított minisztériumi Ügyrend-tervezet szerint: „A miniszter mellett a főosztályok, osztályok és a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények, hivatalok stb. munkájának egybehangolására, valamint fontosabb konkrét kérdések kitárgyalására és véleményezésére alakított tanácskozó testület (kollégium) működik.” Állandó tagjai lennének a miniszter, az államtitkár, valamint a főosztályok vezetői. Egyes konkrét ügyekben az osztályvezetőket, sőt előadókat, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények vezetőit is meg lehet hívni. A testület a „szükséghez képest”, de általában hetente ülésezik „Az ülésben tárgyalásra kerülő ügyekről tárgysorozatot kell készíteni.” Az ebben nem szereplő ügyek csak rendkívüli sürgősség esetén tárgyalhatok. Az ülésekről szigorúan bizalmas minősítésű jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a főosztályvezető szintén ugyanilyen jelzéssel ellátott kivonatos másolatot adhat ki az érdekelt osztályvezetőnek. A kollégium jegyzői a miniszter titkárai. Az ülésen hozott határozatot maga a miniszter, vagy az államtitkár ellenőrzi, de ezzel az Ellenőrzési Osztály vezetője is megbízható.1 2 3 4 1950. novemberben adták ki a Minisztérium ügyrendi szabályzatát. Az ebben foglaltak szerint a Kollégium a „Minisztérium feladatkörével kapcsolatos, fontosabb kérdések tárgyalására és véleményezésére alakult tanácskozó testület”, melynek a miniszter az elnöke. Tagjait is a miniszter jelöli ki, és „egyes konkrét ügyek” tárgyalására tagsággal nem rendelkezőket is meghívhat. A tárgyalni kívánt ügyeket a miniszter titkárságához kellett benyújtani. Az ülésekről kötelező volt jegyzőkönyvet felvenni, melyet szintén a miniszter titkársága kezelt. A miniszter által jóváhagyott 1 MOL M-KS 276. f. 54. cs. 106. ő. e., valamint: LADÁNYI ANDOR: Felsőoktatási politika 1949-1958. Bp., 1986. 64. 2 MÓL XIX-I-3-n-1949. szeptember 26. A Magyar Tudományos Akadémia is kikérte Révai véleményét kollégiumi ügyekben (MÓL XlX-I-3-e-1041-1949). 3 MÓL XIX-I-3-n-1949. szeptember 26. A 13 példányos anyagokat, valamint a témaigényeket csütörtök estig kellett leadni a miniszter titkárságán. 4 MOL XIX-I-3-1-037-1950. 117
