Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető sággal járó megtiszteltetést”. Sokan ráadásul helyettesüket küldik el az ülésre. Előzetes tárgyalásokat nem folytatnak, az ülésen feleslegesen sok határozatot hoznak, melyek „jórésze ellenőrizhetetlen, általánosságban jelöli meg a feladatokat, kevésbé lényeges kérdésekkel foglalkozik, és ezzel eltereli a figyelmet a fontosabb tennivalókról”. A végrehajtás pedig nehézkes. Kijelentették, hogy miután semmiféle jogszabály nem létezik a kollégiumok tevékenységére, azt minél előbb meg kell alkotni.9 Ez után, április során az MDP Titkárságának döntése értelmében a „Vezető” jelző kikerült a kollégiumok neve elől.10 11 Hamarosan a Minisztertanács elé utalták a kollégiumok teljes átalakításának kérdését, amely 1953. május 19-ei dátummal adta ki a 492/2/1953. számú, titkos minősítésű határozatát a „minisztériumok kollégiumainak munkájáról és az ezzel kapcsolatos feladatairól“. Ennek a határozatnak csak az első fejezetét közölték a Magyar Közlönyben, az 1027/1953. (V. 28.) számmal ellátott határozatként." E rész adta tudtul, hogy a „minisztériumokban a miniszter mellett kollégium működik“, amely „a miniszter véleményező és tanácsadó szerve. A minisztérium vezetésében felmerülő, valamint a párt- és a kormányhatározatokból adódó feladatok és a minisztérium egészét vagy egyes területeteit érintő legfőbb elvi kérdésekben a miniszter a kollégium véleményének meghallgatása után dönt“. Kinyilvánították, hogy „a kollégium operatív kérdések eldöntésével általában nem foglalkozik“. Elnöke a miniszter volt, távollétében helyettese vezette az üléseket. Tagjait a miniszter előterjesztésére a Minisztertanács nevezte ki.12 A Minisztertanács szabta meg a Kollégium tevékenységi körét és a rá vonatkozó előírásokat is. E rendelkezéseket a 2040/12/1953. számú határozatba belefoglalt II—IV. fejezetek tartalmazták. A testület tagjait a minisztérium „fontosabb“ szervezeti egységeinek (főosztályok, önálló osztályok) vezetői, valamint a tárca területén működő szakemberek (intézmények, vállalatok vezetői) közül nevezik ki. Számukat 9- 11 fő között határozták meg, nagyobb tárcáknál 13 is lehetett. A Kollégium titkárának a Minisztériumi Titkárság vezetőjét jelölték ki, és a teljes ügyvitel ellátása a kötelességei közé tartozott (előterjesztések megfelelő elkészítésének ellenőrzése, „reális“ és „bíráló“ jellegű tartalmának megállapítása, és „hogy a javaslat alkalmas-e a vitatott kérdés alapos megismerésére és megfelelő határozat hozatalára“). A határozatokat a titkár tartotta nyilván, ő gondoskodott a végrehajtásról és az ellenőrzésről is. Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál más területről hívott szakemberek is részt vehettek. A meghívandókat, az ülés helyét és a napirendet a titkár javaslatára a miniszter állapította meg.13 Az „általában“ kéthetente össze ülő testület negyedéves munkaterv alapján dolgozott, melynek főbb témáit is meghatározták: tervkészítés és ellenőrzés, pénzügyi- és műszaki fejlesztési kérdések, a különböző szervezeti kérdések, tantervek, programok, tanácsi munka, káderkiválasztás és a szakágak legfontosabb kérdései.14 Az ülésekre meghatározott formájú előterjesztések készítését rendelték cl. Ezeket minden érdekelttel előzetesen meg kellett tárgyalni, és egyetértésüket vagy 9 MÓL XIX-A-2-ee-E/TÜK-X/a-1953. Kiemelték a Közoktatásügyi Minisztériumot, melyben túl nagy mértékben vesznek részt az üléseken főosztályvezetők. 10 MOL M-KS 276. f. 54. cs. 238. ő. e. 11 Magyar Közlöny, 1953. május 28., 20. szám., a teljes szöveg: MÓL XlX-I-3-c-sz. n.-1953. (1. d.) A határozatot teljes egészében nem mindenki kapta meg, a 1I-1V. fejezetet (vagyis a 2040/12/1953. számú minisztertanácsi határozatot) a Határozatok Tára közölte, míg az V. fejezetet csak az érintett szerveknek küldték meg. 12 Uo. A Kollégium tagjait a „Minisztérium Kollégiumának tagja“ cím illette meg. 13 Határozatok Tára, 1953. május 28. 12. szám., valamint: MÓL XIX-l-3-c-sz. n.-1953. (1. d.) 14 Uo. 9
