A Magyar Nemzeti Bank és jogelődei repertóriuma 1851-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 26. Budapest, 2009)
Bevezetés
rok (hitelbírálók) szintén a kereskedők közül kerültek ki: Aebly Adolf, Dumtsa Ignác, Kari Ullmann, Karl Gross és Georg Johann. A Pénzügyminisztérium által kinevezett kormánybiztos Ghiczy Miklós lett. 1856-ban a bank Debrecenben már kirendeltséget működtetett, erről tanúskodik a Z 873 2. t., amelyben a budapesti fiók jóváhagyja a debreceni igazgatók és hitelbírálók kinevezését. A bank szabadalmát többször meghosszabbították, így még a kiegyezés után is ellátta a birodalmi bankjegykibocsátás feladatát. Az Osztrák Nemzeti Bank privilégiuma 1877-ig szólt, ezért kezdetben fel sem merült - különösen osztrák részről nem hogy kiegyezési tárgyalások során a bankkérdésről is tárgyalni kellene. Ezért a közös ügyek közül a közös érdekű ügyek közé sorolták azt. A kiegyezés megkötése után a jegybank-kérdés megoldása a két pénzügyminisztériumra maradt. Az új bank létrejötte körül hosszas és nehéz tárgyalások folytak. Osztrák-Magyar Bank Budapesti Főintézete (1878-1921) Az Osztrák-Magyar Bank csak 1878-ban alakult meg (1878. évi XXV. törvénycikk az Osztrák-Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról), mert a birodalom két félének eltérő gazdasági-pénzügyi berendezkedéséből adódóan hosszas tárgyalások előzték meg létrejöttét. Az új bank szervezete a központi (főtanács, végrehajtó bizottság) és a helyi (bécsi, ill. budapesti főintézet. fiókintézetek és mellékhelyek a két főintézet alá rendelve) szervekből állt. Az osztrák és a magyar kormány egy-egy kormánybiztost és egy helyettest nevezett ki a törvényesség felügyeletére. Ok a közgyűlés, a főtanács és az igazgatóság összes ülésén tanácskozási joggal részt vehettek, ill. minden olyan felvilágosítást meg kellett kapniuk, amely feladatuk ellátásához szükséges volt. A főtanács a kormányzóból, két alkormányzóból és 12 főtanácsosból állt. A főtanács határozatainak végrehajtása a vezértitkár (főtitkár) feladata volt, aki szavazati jog nélkül minden főtanácsülési és végrehajtó bizottsági ülésen részt vett, javaslatokat tehetett, javaslatait a jegyzőkönyvben feljegyezték. A két alkormányzót a főtanács előterjesztése alapján 3-3 jelölt közül az osztrák, ill. a magyar pénzügyminiszter jelölte ki. A bécsi igazgatóság tagjainak osztrák állampolgároknak, a budapesti igazgatóság tagjainak magyar állampolgároknak kellett lenniük. Mindegyik igazgatóság az illető alkormányzóból mint elnökből és 8 igazgatóból áll, kiknek Bécsben. illetőleg Budapesten kellett lakniuk. A bank tisztviselőit és egyéb alkalmazottait a főtanács nevezte ki és alkalmazta. A bank fő feladata a bankjegykibocsátás volt. A bank által végezhető további üzleti tevékenységeket is meghatározták: a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszámítolni; b) kézi zálogra kölcsönt adni; c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni; d) pénzeket elismervényre; továbbá e) pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpapírokat folyószámlára (giro-üzletbe) átvenni; f) utalványokat saját pénztáraira kiállítani; g) bizományi üzleteket teljesíteni; h) osztrák és magyar állami, országos, illetőleg községi kölcsönöket lejárt kötvényeit és szelvényeit beváltani; i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piacokra szóló váltókat venni és eladni; k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzálog-hitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és 8
