A Magyar Nemzeti Bank és jogelődei repertóriuma 1851-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 26. Budapest, 2009)

Magyar Nemzeti Bank

Z 1378,6

840. kötet

173. tétel 3. számú napló 1924. június 24-1924. december 31.

1924

841. kötet

3. számú napló

1925

842. kötet

3. számú napló

1926

843. kötet

3. számú napló

1927

844. kötet

3. számú napló

1928

845. kötet

3. számú napló

1929

846. kötet

3. számú napló

1930

847. kötet

3. számú napló

1931

848. kötet

3. számú napló

1932

849. kötet

3. számú napló

1933

850. kötet

3. számú napló

1934

851. kötet

3. számú napló

1935

852. kötet

3. számú napló

1936

853. kötet

3. számú napló

1937

854. kötet

3. számú napló

1938

855. kötet

3. számú napló

1939

856. kötet

Érmekészlet, érmeforgalom 1939. január-1940. december

1939-1940

857. kötet

Deviza- és aranytartalék 1944. január-! 944. május 6.

1944

858. kötet

Érmekészlet, érmeforgalom 1943. augusztus 1-1945. december

1943-1945

859. kötet

Főkönyv 2203-5019"'

1952

FŐTANÁCSÜLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK

(Z 6)

1924-1949

Terjedelme: 19 doboz; 2,2 ifin

A Főtanács a Bank törvényes képviselője, így a Főtanács képviseli a Bankot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A Főtanács az alapszabályok korlátái között minden intézkedésre jogosult, amely nincs kizárólag a Közgyűlésnek vagy az Üzletvezetőség részére fenntartva.

A Főtanács vezeti és ellenőrzi a Bank vagyonának kezelését és annak összes üzleteit. A Főtanács szabad megítélése alapján állapítja meg a leszámítoló-, és a kölcsönüzletre nézve az egységes kamatlábat is. A vagyonkezelés felügyeletét az elnök gyakorolja. A Főtanács a vezérigazgató havi jelentései alapján ellenőrzi a vagyonkezelést; a vezérigazgató a Főtanács minden ülésén részt vesz. Az elnököt a vezérigazgató folyamatosan tájékoztatja - az igazgatók jelentései alapján - az üzletmenetről. „A Bank által követendő hitel- és pénzpolitika mindenkori irányelveinek tekintetében a vezérigazgatónak az elnökkel állandó érintkezésben kell állnia.” (MNB Főtanácsának és Üzletvezetőségének Ügyrendje, Bp. 1924. pl 1.)

A Főtanács hatásköre a következőkre terjed ki:

határoz az üzletvezetőség, a bankintézetek és az ügyosztályok cégjegyzésének módjáról; határozatot hoz a fiókintézetek felállításáról vagy megszüntetéséről; határoz több részvényről szóló egyesített darabok kiadásáról;

hirdetmény útján intézkedik a közgyűlésen való részvételhez szükséges részvények letételéről;

meghatározza és közzéteszi a közgyűlés idejét és tárgysorozatát;

a közgyűlés elé terjesztendő üzleti jelentésre; a két alelnök megválasztása, az elnök és az alelnökök illetményeinek megállapítása;

határozathozatal a kormánybiztos által az üzletvezetőség valamely határozata ellen emelt óvás esetén;

a kormánnyal való érintkezés mindazon íigyekben.amelyekben a konnány közreműködése szükséges, ill. megállapodás a kézfizetések megkezdéséről; panasztétel a közigazgatási bíróságnál az Alapszabály 50. cikke értelmében; váltóbírálók számának meghatározása és azok kinevezése;