A Magyar Nemzeti Bank és jogelődei repertóriuma 1851-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 26. Budapest, 2009)
Bevezetés
M. Kir. Állami Jegyinlézet elnöke, Popovics Sándor volt. 1935-ben egészségi állapota miatt lemondott az elnöki tisztről. Utódjának Imrédy Bélát javasolta, akit a kormányzó 1935. január 7-én kinevezett. Őt miniszterelnökké történt kinevezése után Baranyai Lipót követte 1938. május 19- től. 1943. januárjában a kezelhetetlen méretűvé duzzadt németmárka-adósság miatt Baranyai lemondott. Utóda Pósch Gyula lett, aki egészen a nyilas hatalomátvételig irányította a bankot. Helyére 1944. október 16-án Temesváry László került. A szétzilálódott közigazgatás újjászervezésének állomásaként 1945. január 28-án a Budapesti Nemzeti Bizottság a kisgazda Oltványi Imrét, a Magyar Jelzáloghitelbank korábbi ügyvezető igazgatóját bízta meg a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ elnöki feladataival (kinevezése április 17-én vált ténylegessé). Pénzügyminiszterré történt kinevezése után (1945. július 21.) a parasztpárti Kárász Artúr követte az elnöki székben, aki már a harmincas évektől a jegybank dolgozója volt, komoly szakmai tapasztalatokkal és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. Oltványi Imre 1945. november 15-től (amikor kivált a kormányból) 1946. augusztus 9-ig ismét jegybankelnök volt. Állásától a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nyomására kellett megválnia, mert a Bizottság ügyvezető elnökhelyettese. Vlagyimir Petrovics Szviridov altábornagy, városparancsnok Oltványit, Kárászt és Faragó Lajos vezérigazgatót illegális rubel-üzlettel gyanúsította meg. 1946. augusztus 9-1949. augusztus 30-ig az elnök Csejkey Ernő volt. /A Bank államosításának, a szervezeti változásoknak a részletes taglalása majd az 1945. után keletkezett iratanyagot tartalmazó repertórium feladat lesz./ Ha a főtanács illetékességébe tartozó ügyben halaszthatatlan - tehát két főtanácsülés közötti időben - intézkedésre volt szükség, azt a végrehajtó bizottság tette meg. A végrehajtó bizottság az elnökből, a két alelnökből és a főtanács tagjai közül választott három főtanácsosból állt. A végrehajtó bizottság határozatairól a főtanácsot következő ülésén tájékoztatni kellett. A főtanács havonta tartott ülésein az elnök és az üzletvezetőség beszámolói alapján tájékozódtak az eltelt hónap eseményeiről, jóváhagyták a végrehajtó bizottság és az üzletvezetőség intézkedéseit. Az üzletvezetőség a főtanács által megállapított irányelvek alapján megszabta a betéti és hitelkamatlábat, a hitelkihelyezés felső határát - az ezt meghaladó hitelekről a főtanács tagjaiból alakult és negyedéves váltásban működő külön bizottság határozott dönthetett mellékhelyek alakításáról, személyi kérdésekről és mindazokról az ügyekről, melyeket a főtanács által az üzletvezetőség számára kiadott ügyrend tartalmazott. Az üzletvezetőség feladatai ügycsoportokra oszlottak, ezek élén egy-egy igazgató állt. Az üzletvezetőség élén a vezérigazgató állt. Az első vezérigazgató Schóber Béla. a Pénzintézeti Központ addigi vezérigazgatója lett. Az igazgatói posztokra a Jegyintézet korábbi igazgatóit választották: Fényes Ivánt, Lenk Adolfot és Tabakovics Dusánt (bankosztály). Schóber Bélát 1935. évi nyugdíjazása után rövid időre Lenk Adolf követte, majd az ő halála után Baranyai Lipót, a Pénzintézeti Központ korábbi vezérigazgatója lett. A Főtanács (Z 6) legalább havonta egyszer összeült. Tanácskozásain részletes beszámolók hangzottak el a gazdasági élet legfontosabb eseményeiről, a külföldi tőzsdei eseményekről, valamint ezeknek a hazai gazdaságra gyakorolt hatásairól. Emellett döntött a nyugdíjalap befektetéseiről, személyzeti kérdésekről és jutalmazásokról. A Végrehajtó bizottság (Z 7) a két főtanácsülés között felmerülő operatív ügyekkel (hitelkihelyezés, illetve az adós pillanatnyi helyzete) foglalkozott. Az Üzletvezetőség (Z 8), élén igazgatói rangú vezetőkkel a Bank osztályainak napi működését felügyelte. A Központi könyvelés (Z 1378) önállóan működött. Az osztály összeállította a Bank éves mérlegét, heti kimutatásait, könyvelés tekintetében felülvizsgálta az egyes osztályok működését, ellenőrizte a zárkezelést és rovancsolást. Az elnöki osztály intézte a bank központi igazgatását, feladata volt a fiókintézetek felállítása, felügyelte az általános üzletviteli utasítások és hirdetmények kidolgozását és kiadását (rövid ideig a Központi titkárságon Z 1376, majd az Általános igazgatási osztályon Z 11 keresztül), az 13
