Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)
Titkárság
levéltárban nem képeztek külön állagot, de nem is olvasztották be a TÜK iratok terjedelmes és többször átrendezett állagába (XIX-A-16-b), hanem mint annak "b" sorozatát tartották nyilván 1-től újrainduló dobozszámozással. A Titkárság többi iratát az Országos Tervhivatal megszűnése után 1994-ben a Pénzügyminisztériumtól vették át abban az állapotban, ahogyan az az irattárban fennmaradt. Az átvételt megelőzően - a levéltár egyetértésével - sor került a duplumok, többes példányok, valamint az irattári terv szerint selejtezhető tételek kiselejtezésére. Az iratanyagot - a két különböző időpontban átvett iratrész egyesítése után - a fent ismertetett főbb ügyköröket figyelembe véve tagolták tételekre. Mivel az egyes ügykörökkel kapcsolatban keletkezett iratok iktatása és lerakása még a Titkárságon belül is eltérő gyakorlat szerint történt, ez szinte magától adódott. Az állag kutatás szempontjából legértékesebb része a vezető testületek működését tükröző irategyüttes. Az itt tárgyalt - a hivatal egyes osztályai által készített - előterjesztéseket, valamint az ülésekről felvett jegyzőkönyveket 1978-ig a Titkárságon külön iktatták, s az iktatószámokat az adott testület nevének rövidítésével különböztették meg a központi nyílt, illetve TÜK-számoktól. Kezdetben testületenként, sőt ezen belül minősítés szerint is külön-külön iktatókönyvet használtak, később azonban egyetlen közös könyvben regisztrálták a vezető testületek elé kerülő valamennyi előterjesztést. Az 1970-es évek végétől megszüntették elkülönített iktatásukat, így az iratok a központi nyílt, SZH, illetve TÜK iktatás számait viselik. Az irattározás gyakorlata is többször változott: az előterjesztéseket, illetve az ülésekről felvett jegyzőkönyveket, hol együtt, (az egyes értekezletek komplett anyagát) rakták le az ülések sorrendjében, hol külön a jegyzőkönyveket az ülések sorrendjében és külön az előterjesztéseket az iktatószámok sorrendjében. Részben ezért nem lehetett az egyes testületek anyagát különválasztani, részben pedig azért, mivel működésük nem volt folyamatos, egymáshoz viszonyított súlyuk és jelentőségük is időről időre változott, és gyakran tárgyaltak azonos, vagy egymással összefüggő témákat. Ezért az iratanyagot a levéltári rendezés során a sorozatokon belül évenként tagolták. Az 1. sorozat esetében az éveken belül a kollégiumi, illetve főosztályvezetői értekezletek anyagai találhatóak meg, 1963-tól szerepelnek az elnöki, elnökhelyettesi értekezletek iratai. Ahol lehetett különválasztották az ülésekről készített jegyzőkönyveket és az előterjesztéseket, ahol nem lehetett, ott időrendben követik egymást az ügyiratok. A 2. sorozat anyagát, a különböző szervek által elővéleményezésre beküldött előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket beérkezéskor a központi iktatóban is iktatták, de a Titkárságon évenként újra kezdődő, 1 tői folyamatosan emelkedő számmal külön nyilvántartást vezettek róluk (1981-ig), s az iratokat ezek szerint rakták le, illetve a felsőbb állami szervek elé kerülő előterjesztések véleményezését külön e szervek szerinti tagolásban. A nyilvántartási számok szerint lerakott vélemények mellett legtöbbször az előterjesztés is megtalálható. A Minisztertanács elé kerülő előterjesztések viszont általában itt nincsenek lerakva, hanem csak az OT-ban keletkezett - olykor eléggé szűkszavú - vélemények. A többi testület esetében az irattározási gyakorlat a két véglet között ingadozott. A sorozatban évenként újrakezdődően először az iktatószámok sorrendjében lerakott iratok találhatóak meg, majd az egyes felsőbb szervek elé kerülő, előbbiekhez nem sorolható anyagok a szervek, azon belül időrendi bontásban. Majdnem minden működési évből anyaggal bíró szervek mellett (Minisztertanács, ÁTB, NGKB, OMFB, TPB,) egyes évekből vannak iratai az Országos Atomenergia Bizottságnak, egyes koordinációs bizottságoknak (Paksi Koordinációs Bizottság, Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság), illetve a különböző koordinációs értekezleteknek is. A különböző felsőbb szervek határozatait a keletkeztető szerv által adott számok sorrendjében irattározták, akkor is, ha azokat a Tervhivatalban egyenként iktatták. Iratok A) VEZETŐI TESTÜLETEK ÜLÉSEINEK ANYAGAI 1. doboz Az OT által - részben más főhatóságokkal közösen - felsőbb szervek részére készített előterjesztések gyűjteménye 1950/1 19492. doboz 3. doboz 1950/11 1950/1111951/1 1951/11 1952 1953 1954 1955 1955 4. doboz 5. doboz Az OT Kollégiuma. - Jegyzőkönyvek az értekezletek sorrendjében lerakva december 17-31. január-december január-december 1-6. sz. ülés Ugyanaz. - Előterjesztések és jegyzőkönyvek 6. doboz 7-11. ülés
