Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)
Bevezető
Az Új Magyar Központi Levéltárban az iratok túlnyomó többségét még a nyilvánvalóan külön kezelt titkársági iratok 1979-ben átadott részét, illetve a csoportszámos iktatás időszakában keletkezett, és az átadásátvételi jegyzék tanúsága szerint osztályonkénti csoportosításban átadott iratokat is - a két nagy állag (a nyílt iratokat tartalmazó „Általános iratok" illetve a „TÜK iratok") valamelyikébe sorolták. Csak amit végképp nem lehetett ide beilleszteni (egy-két vezetői iratanyag, a Tervhivatalon belül működött Műszaki Hivatal [az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ,jogelődje"] külön kezelt iratai stb.), abból alakítottak ki külön állagot, sőt néhány esetben külön fondot, mint például az 195l-l952-ben az OT egy-egy szervezeti egységéből önállósult, majd önállóságát rövid idő után ismét elvesztő gazdasági irodák töredék irataiból. Az 1989-90-es iratátvétel után újabb vezetői állagok kerültek kialakításra, majd 1994 után, G. Vass István irányításával hozták létre az „OT Levéltár" jelenlegi struktúráját. Ennek során az iratanyag nagyobb részét képező két állagot túlnyomórészt együtt hagyták, csak egyes, nyilvánvalóan nem oda tartozó, irategyüttesek kerültek leválasztásra (pl. Titkárság állaga), továbbá az 1992-ben átvett anyagban már eleve külön kezelt iratokból (KGST TÜK, Népgazdasági tervek gyűjteménye, egyes vezetői iratok) önálló állagokat alakítottak ki. További fontos változtatás volt még három önálló fond kialakítása. Az Állami Tervbizottság és a Tárcaközi Árés Termékforgalmazási Bizottság jogszabályok által létesített, önálló államigazgatási hatáskörrel rendelkező szervek voltak, nyílt irataikat azonban - minthogy a titkársági teendőket az OT keretében látták el - néhány év kivételével az OT központi kezelő irodája iktatta és irattározta a többi OT-irattal együtt. Külön fondként való kezelésük feltétlenül indokolt volt, akárcsak az OT Tervgazdasági Intézete iratainak külön fondként történő kezelése is. 1997 után került sor az 1981-1983 között külön iktetott „Szolgálati használtra" minősítésű iratok leválatsztására az Általános iratok állagáról. A 2003-2005 között lezajlott rendezés az 1997-es alapelveket véve figyelembe ahol lehetett - az irattári rend rekonstruálására törekedett. A Tervhivatal iratanyagát túlnyomórészt selejtezetten adta át, a levéltárban a Statisztikai jelentések sorozatának selejtezése mellett csak többes példányok kiselejtezésére került sor. V/2. Az iratok rendezése Az iratanyag levéltári rendjét 2003 és 2005 között az 1997-ben, dr. G. Vass István által javasolt módon, az egykori iktatási gyakorlatot követve alakítottuk ki, további tagolását is az akkori gyakorlatra építve végeztük el: • az 1947-1949. évkörű sorszámosan iktatott iratok esetében évenként, azon belül az. iktatószámok sorrendje, • az 1949-1951. évkörű közigazgatási rendszámok szerint iktatott iratoknál évek, azon belül a közigazgatási rendszámok növekvő rendje, azon belül az alszámok sorrendje, • az 1952-1956. évkörű csoportszámosan iktatott iratok esetében szervezeti egységek, azon belül évek, azon belül csoportszámok sorrendje, azon belül iktatószámok rendje, • az 1957-1972. évkörű, sorszámosan (alszámosan) iktatott és aszerint irattározott iratok sorozatában főosztályok, ezen belül évek, ezen belül iktatószámok növekvő sorrendje (két részre osztva, ugyanis az 1968-as ügyrenddel jelentősen módosult a főosztályok száma, ügyköre), • az 1972-1990 sorszámosan (alszámosan) iktatott iratoknál az irattári tételszámok, ezen belül évek, ezen belül az iktatószámok növekvő rendje. A TÜK-iratok állagának 1952-1990 évkörű iratait középszintű rendezés keretében év, ezen belül szervezetei egység, azon belül iktatószám szerint rendeztük át. Az 1957-1963-as években külön sorozatba kerültek a külső és a belső keletkezésű TÜK iratok. 1972-től a tételszám szerinti irattározás okán év, és azon belül a tételszámok növekvő sorrendjében helyezték el az anyagot. A Visszaminősített TÜK iratok állagát - mivel eredetileg egy iratkezelöség kezelte a nem visszaminősített TÜK iratokkal - egyesítettük középszintű kiegészítő rendezés keretében a TÜ K-iratok állaga megfelelő évkörű irataival. A KGST-TÜK iratok anyagát középszintű rendezéssel szervezetei egység, azon belül év, azon belül iktatószám szerint rendeztük át. Vályi Péter, Karádi Gyula és Kiss Árpád elnökhelyettesek állagai az iratképzö személy által felügyelt szervezeti egységek, főbb ügykörök szerint strukturáltuk.
