Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)

Bevezető

Újabb feladatot jelentett 1973-tól „a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének fokozott elősegítése", a népgazdasági tervezés hatékonyságának emelése és központi irányításának erősítése, „szervezett összehangolása" céljából létrehozott Állami Tervbizottság (ÁTB) felállítása, ugyanis a minisztertanácsi határozat értelmében a működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az Országos Tervhivatal látta el, sőt az ehhez szükséges kiadások fedezetéről is a Tervhivatal költségvetésében kellett gondoskodni. Ezzel bővült az OT Titkárságának a feladatköre. Az 1980 nyarán megalakuló kormány első ülésén az Állami Tervbizottság mellett újabbb gazdaságirányítási csúcsszerv, Gazdasági Bizottság (GB) alapításáról határozott. A Gazdasági Bizottság létrehozásáról szóló 1024/1980. (VII. 15.) Mt. h. sz. határozat értelmében a Gazdasági Bizottság kormánybizottság volt, feladatkörét a következőképpen határozták meg: • az éves népgazdasági terv végrehajtásához szükséges folyamatos állami irányítás, ezen belül az egyes gazdaságirányító szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) tevékenységének az összhangját szolgáló döntések meghozatala, az éves népgazdasági terv végrehajtása során a szabályozók operatív eszközeinek egymással és a terv célkitűzéseivel részleteiben is összehangolt működtetésének a biztosítása, • a nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányítása, az állami szervek ezzel kapcsolatos hazai és külföldi tevékenységének az összehangolása. A Minisztertanács 1980-ban a Gazdasági Bizottság létrehozásával egyidejűleg újraszabályozta az 1973-tól működő Állami Tervbizottság feladatkörét, hatáskörét és működését. Az erről szóló 1023/1980. (VII. 15) MT. h. sz. határozat az ÁTB feladatául írta elő a tervek és a központi gazdasági döntések végrehajtásának az ellenőrzését a gazdaságpolitikai követelmények érvényesítése érdekében. A Tervbizottság elnöke a jogszabály értelmében a GB elnökével szoros együttműködésben - gondoskodott az Állami Tervbizottság és a Gazdasági Bizottság tevékenységének folyamatos és kölcsönös összehangolásáról. Új feladatkört állapított meg a szerv számára e határozat a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése terén, eszerint az ÁTB tárgyalta meg és véleményezte: • a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésére irányuló javaslatokat, ezen belül is elsősorban: o a népgazdasági tervezés rendszerének a fejlesztésére irányuló átfogó javaslatokat, o a gazdasági szabályozórendszer fejlesztésére vonatkozó összefoglaló vagy a népgazdaság egészére, illetve egyes ágazataira meghatározó jelentőségű koncepciókat, elemzéseket és javaslatokat, o a gazdaságirányítás intézményi rendszerének és a vállalatirányítás szervezeti rendszerének a fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Az átfogó gazdaságpolitika kidolgozása ebből következően a 1970-es 1980-as években már nem a Tervhivatal feladata volt. A rendszerváltás idején adták ki az 1990. évi XXX. törvényt a Magyar Köztársaság minisztériumainak a felsorolásáról. Az Országos Tervhivatal a törvény hatálybalépésével egyidejűleg - jogutód nélkül - szűnt meg, és a rendszerváltással az állami tulajdonon alapuló tervutasításos gazdaságirányítási rendszer története is véget ért. II. A TERVHIVATAL SZERVEZETÉNEK VÁLTOZÁSAI A hároméves időszak végén - az 1949. IV. negyedévében - az Országos Tervhivatalban a következő szervezeti egységek működtek: Elnöki Főosztály Pénzügyi Főosztály Gazdasági Hivatal Ellenőrzési Osztály Anyag- és Áruforgalmi Főosztály Beruházási és Telepítési Főosztály Munkaügyi Osztály Területrendezési Osztály Műszaki Fejlesztési Osztály Ipari Főosztály Mezőgazdasági Főosztály Közlekedési Főosztály Építési Osztály