Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZŐ ÉS SZENT ISTVÁN TÁPSZERMŰVEK RT

Z 764-766, 768, 1606 KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZŐ ÉS SZENT ISTVÁN TÁPSZERMŰVEK RT. (Z 764-766, 768,1606) 1897-1958 Terjedelme: 179 raktári egység. 15,45 ifm Az 1922. június 31-én alakult vállalat a Kőbányai Polgári Serfözőt tekintette elődvállalatának, amely 1916-ban megalapította, majd magába olvasztotta a Szent István Tápszermüvek Rt.-t. A társaság gyárüzemei: az 1892-ben alapított sörgyár és a hozzá kapcsolódó malátaüzem. A SZIT beolvadásával létesült a tápszergyár. Legismertebb gyártmányai: a malátából készült Szitmaltin, a Maltosit és a Demaltos nevü gyermektápszerek. Ezt követte a szikvízgyár, majd a kávégyár létesítése. Kedvelt márkái: a Szent István maiátakávé, a Szent István cikória és a Családi kávé. Jelentós beruházással szappangyárat is alapítottak, ahol mosó-, pipere- és borotvaszappanokat gyártottak. Híres márkái: a Lanolin, Baby, Ó-Levendula, 80l-es. Készítettek kenő- és textilszappanokat is. Híressé vált a Tipo szappan. A háború alatt kezdték gyártani a mosóport. A szappangyártásból visszamaradó ún. alj lúgból glicerint állítottak elő. Következő lépés az olajgyár felállítása volt. Itt a SZIT olajat és margarint gyártották, és más, ipari növényi olajokat, zsírokat. Ehhez az üzemhez kapcsolódott a hidrogéngyár. A vállalat cukorka- és csokoládégyárat is felállított, ez azonban állandó nyersanyaghiánnyal küzdött, és a versenytársakkal szemben nem emelkedett a nagyüzemek sorába. Fokozatosan kiépült a vállalat értékesítési szervezete. Budapesten a Népszínház utca 22. sz. alatt állították fel a központi sörlerakatot, majd felépült a budafoki, a rákosszentmihályi, az újpesti és a kispesti sörraktár is. Raktárakat létesítettek Szegeden, Székesfehérvárott, Siófokon, Balatonlellén, Veszprémben, Miskolcon, és külföldön Lembergben. A cukorkagyártmányok népszerűsítésére Budapesten felállítottak hat „mintaüzletet", egyet pedig Szegeden is. A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. jelentős szakmabeli vállalatokban szerzett érdekeltséget. Legfontosabb volt ezek között a Nyugat-Magyarországi Serfőzde és Malátagyár Sopronban, valamint a Kőszegi Serfőzde és Malátagyár Rt. A két társaság fúziójával alakult meg 1934-ben a Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék Rt. Hasonló nagyságrendű érdekeltsége volt a Pannónia Serfőző Rt. Pécsett, amely 1937-ben magába olvasztotta az Első Kaposvári Sörgyár Rt.-t. Korábban mindkét vállalat a Fővárosi Serfőző Rt. érdekeltségi körébe tartozott. Az érdekeltség megszerzése a Fővárosi Serfőző „kiszorításának" fontos lépését jelentette. További érdekeltségei: a Pannónia Szálló Rt. Sopronban, a budafoki mintapincészetéről híres Pátria Bor- és Sörkereskedelmi Rt., a „Palatínus" ásványvíz forgalmazója, a Szent Margit-szigeti Ásványvízüzem Rt., valamint a Frigor Hűtőház és Kereskedelmi Rt. A Magyaróvári Sörüzemi Rt. egész alaptőkéje felerészben a Concentrációnak (1933-tól DreherHaggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.), felerészben a Polgárinak és leányvállalatainak a tulajdonát képezte, olyan megállapodás alapján, amely szerint a Sörüzemi Rt. minden ügyének elintézése csakis a felek közös egyetértésével történhet. A Polgári 1941-ben magába olvasztotta a Fővárosi Bérpalota Rt.-t. A hatalmas vertikális vállalatot az államosításkor iparágak szerint szétszabdalták. Cukorka- és csokoládékészítő üzemét a Kőbányai Cukorkagyár Nemzeti Vállalat vette át, növényolaj-feldolgozó és szappangyártó üzemeit a Növényolaj- és Szappangyár Nemzeti Vállalat. Különvált a Palik és Társa gyógyszerüzem. A szikvízüzemet átvette a Margitszigeti Ásványvízüzem, később a Fővárosi Ásványvízüzem, a Pátria Bor- és Sörkereskedelmi Rt.-t a Borforgalmi N. V., a cukorkaárusító üzletet az Édességbolt Nemzeti Vállalat. A sörgyár-tó, a sörmaláta-készítő, a malátakávé- és pótkávékészítő, a tápszerkészítő, a műjéggyártó és a bérhűtöház ü-zemei pedig beolvadtak a Kőbányai Sörgyárak N. V.-be, amelynek törzsét a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. sörüzemei alkották. A Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék Rt. üzemei a Soproni Állami Sörgyár N. V. tulajdonába kerültek. A rendszerváltás után a Kőbányai Sörgyárat privatizálták, a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalatot a Cereol Növényolaj-ipari Rt. vásárolta meg. A vállalat iratanyaga viszonylag jelentős terjedelemben fennmaradt. KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 1606) 1922-1948 Terjedelme: 4 raktári egység, 0,48 ifm Viszonylag csekély terjedelmük miatt egyetlen állagban különítettük el a részvénytársaság vezető szerveinek iratait. Az 1875. évi XXXVII. te, a Kereskedelmi törvény 176-195. §-aÍ határozzák meg a részvénytársaságok legfontosabb vezető szerveinek hatásköreit és feladatait. A Közgyűlés és Igazgatóság működése során keletkezett iratok közül az ülésjegyzökönyvek a vállalattörténet legértékesebb forrásai. Ezek a jegyzőkönyvek, sajnos, nagyon hiányosan maradtak fönn.