Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

MAGYAR BEL- ÉS KÜLFORGALMI RT. (Z 774)

MAGYAR BEL- ÉS KÜLFORGALMI RT. (Z 774) 1938-1948 Terjedelme: 2 raktári egység, 0,24 ifm A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., az Angol-Magyar Bank Rt., és a Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. érdekeltségeként 1938. december 31-én létrejött vállalat alapításának célja a hazai kereskedelem és az exportimport felkarolása volt, a külpolitikai feszültségek miatt azonban csak korlátozottan végezhette külkereskedelmi tevékenységét. A társaság adminisztrációját 1939 májusától a Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. látta el, a vezérigazgatói-igazgatói közös posztot ugyanaz a személy töltötte be. A vállalat leginkább pamutot és rizst importált és élelmiszert, valamint papírt exportált. A Földközi-tengeren 1939 szeptemberétől megindult angol blokád nehezítette az egyiptomi pamutimportot, és visszafejlődtek az amerikai földrész felé irányuló pamutüzletek is. A cég az egyre szűkülő keleti kereskedelem mellett a nyugat-európai agrárexportnak tulajdonított nagy fontosságot: Franciaországba vágott marhát, Németországba gyümölcsvelőt szállítottak. Belföldön a faiparba és a fakereskedelembe próbált bekapcsolódni a vállalat: fűrésztelepet bérelt a kárpátaljai Taracközön, de azt ténylegesen nem helyezték üzembe. Hasonlóképpen csekély eredménnyel jártak üzleti vállalkozásaik a visszacsatolt területeken: a Derna Tatarosi Bitumen-, Szén- és Villanyüzem Rt. finanszírozási üzletében vettek részt, kezdetben bizományosként forgalmazták az üzem bányatermékeit, később, 1942 júniusától az egyedárusításra jogot nyert új kincstári érdekeltség, a Magyar Bányatermék- és Fémértékesítő Rt. megbízása folytán bitument tároltak és kezeltek jutalékos rendszerben. 1947-re a részvénytársaság működése a belföldi rizstermelés felvásárlására szűkült le. A cég leányvállalata, a Traveller Utazási Iroda a Németországban dolgozó magyar mezőgazdasági munkások utaztatásáról és élelmezéséről gondoskodott. A fond iratait 1971-ben rendezték középszintre. A 2003. évi rendezéskor a testületi jegyzőkönyveket az iratokról leválasztva külön irattételekbe rendeztük, és pontosítottuk a tételcímeket. Dzsida László bányamérnök levelezését feltártuk és annak önálló irattételt nyitottunk. Mivel a vállalat kereskedelmi ügyleteit a MagyarEgyiptomi Kereskedelmi Rt. bonyolította, az ehhez kapcsolódó forrásanyagok a fondban nem találhatók meg. Forrásértékük alapján a testületi jegyzőkönyvek és iratok, különösen az igazgatósági ülések jegyzőkönyvei emelhetők ki. 1. doboz 1. tétel Szindikátusi szerződés 1938 2.doboz 2. tétel 3. tétel 4. tétel 5. tétel 6. tétel 7. tétel 8. tétel 9. tétel 10. tétel 19. tétel 11. tétel 12. tétel 13. tétel 14. tétel 15. tétel 16. tétel 17. tétel 18. tétel Szindikátusi intézőbizottsági jegyzőkönyv 1941 Közgyűlési jegyzökönyvek 1939-1945 Közgyűlési iratok 1942-1944 Alapszabályok 1939 Cégbírósági határozatok és cégjegyzési címpéldányok 1939-1947 Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1939-1944 Az Igazgatóság ügyrendje 1939 Végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek 1939 A vállalat működéséhez, hivatali ügyintézéséhez szükséges 1939 irodahelyiség biztosítása Dzsida László bányamérnök levelezése 1939-1944 Folyamatban lévő üzletek ismertetése 1941 Szerződések rizs termelésére 1947 Jogügyi iratok 1948 Személyzeti iratok 1942-1944 Mérlegek 1939-1943 Mérlegmellékletek 1942 Könyvvizsgálati jelentés a vállalat alaptőke-leszállítás utáni 1943 helyzetéről Folyószámla-kivonatok 1940