Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

BEVEZETÉS

háború után a hivatal helyére lépő Külkereskedelmi Igazgatóság felügyeletét a kereskedelmi tárca látta el. Az új kormányhivatal feladata az államközi megállapodásokra épülő áruforgalom operatív irányítása és ellenőrzése mellett az egyes cégek külkapcsolatainak engedélyezése és ellenőrzése lett. A Külkereskedelmi Igazgatósághoz tartozott a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap, amely árkiegyenlítéssel, illetve árlefölözéssel jövedelemszabályozó feladatot látott el. Az irányítási rendszer változása ellenére a külkereskedelmi forgalom lebonyolítása a hároméves terv kezdetén is túlnyomórészt a magáncégek kezén maradt. A magyar gazdaság számára a politika útmutatása alapján kijelölt út fontos állomását jelentette a több lépcsőben végrehajtott államosítás. A kormány 1947. június l-jén az államosítás első fázisaként állami ellenőrzés alá helyezte a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó tíz legnagyobb bankot, a bankok élére pedig széles hatáskörrel rendelkező miniszteri biztosokat küldött ki. 1947. október végén a minisztertanács, novemberben a nemzetgyűlés jóváhagyta a nagybankok és az érdekeltségükbe tartozó pénzintézetek, illetve ipari és kereskedelmi érdekeltségeik magyar tulajdonú részvényeinek államosítását. Közvetlenül a háború előtt készült felmérés szerint a nagybankok a pénzintézeti tőke 72%-át tartották kezükben, ezzel a lépéssel tehát véglegesen a szocialista szektorba kerültek a kereskedelmi vállalatok, hiszen 91 vállalat tartozott az államosított bankok érdekeltségébe, és az állami vállatok száma a bankállamosítás után 110 lett. A pénzügyminiszter a nagybankok élére 1947. december 31-i hatállyal miniszteri biztosokat küldött ki, és ezek hatáskörébe a nagybankok érdekeltségi vállalatai is beletartoztak. A miniszteri biztosok tevékenysége a bankok és érdekköri vállalatok ellenőrzésén túl a pénzintézetek vagyonállagának ellenőrzésére és nem utolsó sorban az államosítás előkészítésére terjedt ki. A folyamat végére 1949-ben az államosításokat eddig elkerülő külföldi tulajdonban lévő vállalatok állami kezelésbe vétele, illetve a tíz munkásnál több alkalmazottat foglalkoztató magánvállalatok 1949. decemberi államosítása tett pontot. Ezzel a lépéssel kialakult az állami szektor a bányászatban, az iparban, a közlekedésben és a nagykereskedelemben, valamint a bankokban is. * * * A repertóriumban szereplő, 1895-1942 között alakult kereskedelmi vállalatok alapítói között a magyar állam mellett hazai és külföldi bankokat, pénzintézeteket, hazai kereskedelmi és ipari vállalatokat, szövetkezeteket, külföldi vállalatokat, valamint magánszemélyeket találunk. Mint a legtöbb vállalat alapítója a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., az Angol-Magyar Bank Rt. és a Magyar-Olasz Bank Rt. emelhető ki. A bankok részvényérdekeltségük mellett kereskedelmi tevékenységet is folytattak. A jövedelmező kereskedelmi ügyletek túlnőttek a banki szervezeten, és a megnövekedett adminisztráció vállalati keretek létrehozását igényelte. így alakult meg pl. a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kompenzációs üzleteinek lebonyolítására, továbbá az Angol-Magyar Bank Gépkereskedelmi Osztálya jogutódjaként jelentékeny külföldi tőke közreműködésével létrehozott Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. A fenti bankok mellett a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., a Hazai Bank Rt., a Magyar Általános Hitelbank Rt., a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. és a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Egyesület alapított kereskedelmi vállalatot. Vállalatalapításba külföldi pénzcsoportok, többnyire bankok - Angol-Magyar Bank Rt., Magyar-Olasz Bank Rt., Banque Misr, Kairó -, útján vagy tőkeérdekeltségek, vállalkozások - D. Roditi & Sons., L. Polnauer et Co., The Singer Manufacturing Company., Fiat SA Torino - révén kapcsolódtak be. A hazai cégalapítók között a Borértékesítő Rt.-t, az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.-t, illetve az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt.-t találjuk. Az állam részéről a Magyar Államkincstár, a Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt., a Földművelésügyi Minisztérium, a két állami szövetkezeti szervezet, a többségi állami tulajdonú Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási