Pataki Józsefné: Gumiipari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 21. Budapest, 2005)
MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR RT. (Z 570-575,1316-1317,1336-1337,1339-1343)
Nagyjelentőségű volt a nagyméretű (Teve) és egyéb repülőgépköpenyek gyártása. A háború utolsó éveiben a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. mindinkább hadiüzemmé alakult át. A németek az egész gyárat ki akarták telepíteni, - végül hosszas tárgyalások után - a MAV nyergesújfalui cementgyárának telephelyére tervezett részleges kitelepítést sem hajtották végre a gyár gazdasági vezetői, sőt a gumi- és kaucsukkészletet sem szállították ki az országból. A gyár 1944 decemberében leállt. 1945-ben a háborús károk helyreállítása után fokozatosan megindult a termelés. Az 1946. május 10-i rendkívüli közgyűlés szentesítette, hogy a vállalat részvényeinek 22,7%-a a Szovjetunió tulajdonába kerüljön. 1947- ben az MRG igazgatósága felszámolta feleslegessé vált leányvállalatát, a Dorogi és Társa Gumigyár Rt.-t. 1948- ban előbb állami kezelésbe került a részvénytársaság, végül az 1949. évi XX. törvény értelmében vált állami tulajdonná, 1949. december 20-án. A Magyar Ruggyantaárugyár leányvállalatait szintén államosították. A vállalat külkereskedelmét teljes mértékben a Kelimpex, majd annak jogutóda, a Chemolimpex bonyolította le. Ami a vállalati ügyintézést illeti, bizonyos, hogy 1891 körül a magyar mellett még párhuzamosan használták a német nyelvet is. Az egyik előírás szerint: „A főkönyv, a Salda-kontó és a Journal minden esetben magyar nyelven vezettessék, a többi könyv (segédkönyvek) németül is vezethető." A kiterjedt angolszász kapcsolatok következtében a fennmaradt iratok jelentős százaléka - de elsősorban a levelezés - angol nyelvű volt. A vállalat szervezeti felépítését, a bonyolult kapcsolatokat az érdekköri és leányvállalatokkal az iratanyag és a rendkívül csekély mennyiségű szakirodalom alapján teljes mértékben nem tudtuk rekonstruálni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy egy időben az alábbi osztályok működtek: Kalkuláció, Anyaggazdálkodás, Eleiemtár, Szabadalmi Osztály, Levelezés, Anyagbeszerzés, Katonai Iroda, „505"-ös Osztály, Igazgatósági Iroda, Irattár, Szállítás, Keménygumi Osztály, Gyártásvezetés, Export, Laboratórium-Labor, Iroda-Kutató Labor, Műszaki Osztály, Összekötő Osztály, Mechanikai Iroda, Könyvelőség, Bériroda, Reklámosztály. 1941-ben pedig az alábbi vállalati kapcsolatok tűnnek bizonyítottnak: Gyártó vállalatok: Magyar Ruggyantaárugyár Rt., Asbestos, Aramit, Salta, Brassói gyárEladási vállalatok: Cordatic, Emergé és Pálma, Falus Kft., Emergé-Revere, Bukaresti Pálma, Interrub den Haag Egyéb alvállalatok: Anods von ina, Vegyimüvek, Keleteurópai Gumi Rt. Az iratanyag selejtezése több fázisban történt meg. Az első ilyen alkalomra 1957-1958 körül került sor, a következőre 1966-1967-ben, amikor kb. 70 ifm terjedelmű selejtanyagot távolítottunk el. Ezek után a középszintű rendezés, további selejtezés és a végleges repertóriumot előkészítő leltározás 1969-1970-ben zajlott. Az anyag ellenőrző rendezésére 1977-1978-ban került sor. Elsősorban az Export Osztályt kellett átrendezni, amelynek egy része fontos adatokat tartalmaz a már 1895-ben elkezdődött külkereskedelmi tevékenység fejlődéséről, kiterjedtségéről. A vállalat iratanyaga több éves rendezési munkálatok és a Gazdasági Szervek Osztályán dolgozók közös munkájának eredményeképpen elérte a középszintű rendezettséget. Ezen belül is az iratok egy része, mint például a szabadalmak, darabszinten rendezettek. Tudománytörténeti forrásértékű a Szabadalmi Osztály anyaga, ahol többek között a latex feldolgozásának leírása is megtalálható. Az elsőként a Ruggyantaárugyárban kidolgozott Klein-Szegvári-féle eljárással sikerült közvetlenül a tartósított gumitejből használható terméket előállítani. A Titkárság és az Ügyvezető Igazgatóság irataiban értékes információk találhatók a gyár történetéről, szervezeti felépítéséről, az egyes osztályok működéséről.
