Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK Z50-64,1478-1479 1867-1951 Terjedelme: 1444 raktári egység, 144,98 ifm BEVEZETÉS I. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A múlt század közepén Franciaországban alakult meg az első nagyobb szabású hitelbank, a Credit Mobilier. Ennek nyomán Németországban is létrehoztak ilyen jellegű pénzintézeteket. A folyamat rövidesen az Osztrák-Magyar Monarchiában is megindult, ahol e banktípusra az iparvállalatok alapítása és finanszírozása miatt éppen olyan szükség volt, mint a kapitalizálódó Európa más országaiban. Az első hazai bank, amelyik ilyen típusúnak minősíthető, az 1867-ben alapított Magyar Altalános Hitelbank Rt. volt.

1 Nem véletlen, hogy ez a pénzintézet éppen a kiegyezés évében jött létre. Ismeretes, hogy a politikai életben bekövetkezett konszolidáció Magyarországra csábította az addig tartózkodó magatartást tanúsító külföldi tőkét, és bizakodóvá tette a hazai vállalkozókat. Mindezek következtében a magyarországi kapitalizmus fejlődésében mennyiségi változások következtek be, megkezdődött a vasúthálózat fokozott kiépítésének, és a vállalatok alapításának klasszikus korszaka. A Hitelbank, továbbá a vele egy időben létre hozott huszonegy bank megsokszorozta az ország pénzintézeteinek tőkeerejét. Míg az 1866. év végén működött három bank 1,75 millió forint befizetett alaptőkével rendelkezett, addig 1872 végén már 59,16 millió forint alaptőke volt a budapesti bankok birtokában.

2 A Magyar Általános Hitelbank Rt. névleges részvénytőkéje 15 millió forint volt, az indulásnál azonban csak 6 millió forint összeg állt rendelkezésére.

3 Az alapító bécsi pénzcsoport, amely az úgynevezett osztrák Rothschildház körül csoportosult (Wiener Firma S. M. V. Rothschild), azt tűzte ki célul, hogy a dualista alapokra helyezkedő Monarchia keleti felében zömmel osztrák tőkével magyar színezetű, önálló hitelbankot működtessen.

4 Ennek érdekében 1870-ben megszüntették Budapesten az Österreichische Creditanstalt für Handel und Gewerbe fiókját, amely beolvadt a Hitelbank Bank és Áruosztályába. Az anyaintézet az 1880-as években 5,5 millió forintnyi összeggel, mintegy 25%-kal volt érdekelt a Hitelbankban.

5 Milyen feladatokkal foglalkoztak az új bankok? Míg a régebben alapított pénzintézetek egy részének hatásköre nagyjából és egészében alig tért el a takarékpénztárakétól, addig az új alapítások sokkal tágabb működési kört biztosítottak maguknak. így a Hitelbank tevékenysége felölelt mindenféle pénzügyletet, kivéve a bankjegy és záloglevél kibocsátást.

6 Ezen belül a bank - más pénzintézetekhez hasonlóan - bekapcsolódott az ipari és kereskedelmi vállalatok alapításába, mégpedig kölcsönök, váltóelszámítolási és folyószámlahitel nyújtásával, vagy részvényeikre előleg adásával, esetleg címleteik kibocsátásának elmozdításával. További feladat volt a közreműködés a vasutak és a vízi utak létesítésében, építésük előmozdítása, részvétel mindenféle állami, vagy községi, általában hatósági üzletben, egy szóval érdekeltség vállalás a legfontosabb kibocsátási és társas ügyletekben. Hozzá tartozott továbbá az előlegnyújtás iparcikkekre és nyersterményekre, ezeknek megvásárlása és eladása saját számlára vagy bizományként, végül korlátozott mértékben az ingatlan adásvétel. Végül de nem utolsó sorban az ugyancsak mértéktartó módon űzött váltószámítolás, külföldi váltók vásárlása, az értékpapírokra nyújtott előleg, és a szolid betétgyűjtés egészítette ki a Hitelbank üzletkörét.

7 Mivel a Magyar Általános Hitelbank Rt. a Rothschild-bankcsoporthoz tartozott, alapításától kezdve részt vállalt mindazokban a nagyszabású társas (konzorciális) üzletekben, amelyet ez a bankcsoport bonyolított le.

8 így már 1868-ban benne volt az 52 millió ezüst frank névértékű vasúti kötvény átvételében és értékesítésében. 1870-ben az 1 HOMONNAY Farkas: Banktörténet. A fizetésközvetítés fejlődése Babylontól napjainkig Bp., 1946. [1947] 238. 2 PÓLYA Jakab: A budapesti bankok története az 1867-1894. években. Bp., 1895. 13-15. 3 PÓLYA Jakab-HEGEDŰS Lóránt: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története [1841-1892] 1. köt. Bp., 1892. 198. 4 HOMONNAY: i. m. 238., L. PÓLYA: A budapesti... 16., végül Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) Z 50 Magyar Általános Hitelbank Rt. Közgyűlés és Igazgatóság (továbbiakban Közgyűlés és igazgatóság) 153. kötet 8. tétel Geschafts-Bericht der Direktion der Ungarischen Allgemeinen Creditbank für das Fünfzigste Geschaftsjahr vom 1. Január bis 31. Dezember 1917. Bp., 1918. 5 A „bank és áruosztályt, melyben a bécsi hitelintézet 25%-al részes, külön számolja el és amelynek folytán természetesen a központi számlában a bank és áruosztály, mint adós, ellenben a bank és áruosztály számlájában pedig a központ mint hitelező szerepel". PÓLYA: A budapesti... 18. és 161., továbbá MOLZ 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. és 165. csomó 8. tétel. A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának üzleti jelentése az 1942. évi január l-jétől december 31-ig terjedő hetvenötödik üzletévről 1867-1942. Bp., 1943. 6 PÓLYA: A budapesti... 22. 7 PÓLYA: A budapesti... 23-24. és 169-170. 8 PÓLYA: A budapesti... 16.