Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

igazgatója, Komfeld Zsigmond irányította. A Hitelbank és a Rothschild-csoport ettől kezdve egészen az első világháború kitöréséig tevékenyen részt vett minden állami pénz- és hitelműveletben.

23 Időközben a vasútépítés terén a válság éveiben eluralkodott pangást újabb fellendülés váltotta fel, amely szorosan összefüggött az állam hitelképességének javulásával. Különösen jelentős volt a francia eredetű tőkéknek az országba áramlása. Az államháztartás egyenlege már Tisza Kálmán erélyes pénzügyi kormányzata alatt javult, még inkább azonban Wekerle Sándor pénzügyminisztersége alatt. Ekkor a deficitet nagy feleslegek váltották fel, amelyek lehetővé tették a valutareform elfogadtatását.

24 Az 1893. évi valutarendezés alkalmával, mely Ausztria-Magyarországot az osztrák értékű forintról a koronaszámításhoz vezette el, a Hitelbank és konzorciuma 1,062 milliárd korona névértékű, 4%-os korona járadékkötvényt, és 90 millió aranyforint névértékű aranyjáradék kötvényt vett át és helyezett el. A 35%-os saját részesedésű Hitelbank vezetése alatt a bécsi Rothschild-házon kívül részt vett az Österreichische Creditanstalt für Handel und Gewerbe, valamint az Allgemeine Österreichische Bodencredit-Anstalt, a berlini Disconto-Gesellschaft, Bank für Handel und Industrie, továbbá egy nagy német magánbank.

25 Rajtuk kívül a konverziós műveletekben a jelentékenyebb budapesti hitelintézetek is közreműködtek.

26 Kiemelkedő szerepe volt a Hitelbanknak a Magyar Földhitelintézet zálogleveleinek értékesítésében, amelyeket részben készpénz áron, részben bizományi eladásra vett át. A földhitel kielégítésére szolgáló, továbbá a vízszabályozási és talajjavítási zálogleveleket egy 1891-ben kötött megállapodás szerint elsősorban belföldön értékesítették. A banknak része volt az időközben szórványosan már államosított vasutak új kölcsöneinek elhelyezésében is.

27 A Hitelbank végül ugyancsak a századfordulót megelőző évtizedben, 1896-ban Budapest főváros 100 millió korona névértékű 4%-os, majd 1911-ben a Franciaországban elhelyezett 105 millió frank névértékű, szintén 4%-os kötvénykölcsönének lebonyolításában működött közre. 1902-ben pedig a vezetése alatt álló konzorciummal együtt újabb, 1,087 millió névértékű, 4%-os koronajáradék kötvény elhelyezését vállalta.

28 Ez irányú tevékenységének eredményeképpen 1906-ban részt vett külföldi államkölcsönök és egyéb pénzügyletek lebonyolításában is. így része volt osztrák, román, olasz, német, japán és orosz állami hitelügyek kivitelezésében.

29 Az első világháború előtt, 1913-ban osztrák és német kölcsönügyletekben szindikátus útján vett részt. Ezek összege az egymilliárdos tételig emelkedett.

30 Nem kisebb energiával folytatta a Hitelbank vasútépítő és vállalat-, sőt pénzintézet alapító tevékenységét. A magyarországi helyi érdekű vasutak finanszírozására szindikátust hozott létre, amely - többek között - 1893-1894-ben létesítette a Hidegkút-Tamási 13,6 km hosszú, továbbá a Kaposvár és Mágocs-Alsó-Mocsolád közötti 26,3 km-es helyi érdekű vasutakat, nem beszélve természetesen az időközben államosított pécsi vasútról.

31 Ipari alapításai a következők: 1881-ben 800 000 forintnyi alaptőkével részt vett a Fiumei Első Magyar Rizshántológyár alapításában, 1882-ben kétmillió forintnyi alaptőkével a Kőolajfinomító Rt.-ben vállalt érdekeltséget, végül 1888-ban a Brassói Cellulose Rt.-X 750 000 Ft-tal alapította meg. 1887-ben közreműködött a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. újjászervezésében, valamint a szolnoki „Hungária" gőzmalom és a BudapestSzentlőrinci Téglagyár alapításában. 1891-ben áruüzletének bővítése céljából megkezdte a cukor bizományi eladását is, 1892-ben pedig átvette a Magyar Cukoripar Rt. elsőbbségi részvényeit. 1890-ben létrehozta a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb vállalatát, a 3 millió forint alaptőkével rendelkező Mezőgazdasági Ipar Rt.-X, amely bérbe vette a kaposvári uradalmat és a mezőhegyesi cukorgyárat. Ugyancsak az élelmiszeripart erősítette azzal, hogy 1897ben a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt.-xié\ részvényérdekeltséget vállalt.

32 A magyar tengeri kereskedelem fejlesztése céljából kültagként részt vett a Steinacker és Társa betéti társaságban, majd 1,2 millió forint alaptőkével a Fiumei Hitelbankot létesítette. Érdekkörébe tartozott a Ganz fiumei hajógyára, amelyben az osztrák-magyar haditengerészet több hajója épült. 1895-ben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó BankkzX együtt életre hívta a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.-X. A bank kereskedelem fejlesztési meggondolások alapján társult az aradi Assael és Társa céghez. Különösen nagy szolgálatot tett a vidéki hitelügynek azáltal, hogy 1886-ban átvette a Brassóban székelő Első Erdélyi Bank újonnan kibocsátott 100 000 Ft névértékű részvényeit, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank tőkéjének emeléséhez pedig 57 300 forinttal járult hozzá.

33 A pénzintézetek HOLBESZ: A magyar hitelszervezet...136. és MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1943. PÓLYA: A budapesti... 108-110., HOLBESZ: A magyar hitelszervezet...136. MOLZ 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. PÓLYA: A budapesti... 132. PÓLYA: A budapesti... 132-133. MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1943. MOLZ 50 Közgyűlés és igazgatóság 152. kötet 8. tétel Geschafts-Bericht der Direktion der Ungarischen Allgemeinen Creditbank für die XXXIX. Beiriebsperiode vom 1. Január bis 31. Dezember 1906. Bp., 1907. MOL Z 50 KÖzgyűklés és igazgatóság 154. kötet 8. tétel Geschafts-Bericht der Direktion der Ungarischen Allgemeinen Creditbank für das XLVl. Geschaftsjahr vom 1. Január bis 31. Dezember 1913. Bp., 1914. PÓLYA: A budapesti... 132-133. PÓLYA: A budapesti... 133. és MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. PÓLYA: A budapesti... 133.