Tuza Csilla: Az abszolutizmuskori levéltár II. kötet (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 19. Budapest, 2005)

Az OKTÓBERI DIPLOMA KORÁBAN MŰKÖDŐ POLITIKAI KORMÁNYHATÓSÁGOK IRATAI

D191-D 227 MAGYAR KIRÁLYI HELYTARTÓTANÁCS 1861-1867 D191 ELNÖKI IRATOK 1861-1867 Terjedelem: 414 doboz + 71 kötet + 2 boríték = 61,00 ifin. Az elnöki hivatal 1861. január l-jével kezdte meg működését ifj. Mailáth György elnöklete alatt, majd 1861. november 3-án gróf Pálffy Móricot nevezte ki az uralkodó, 1861. július 18án Pálffyt visszahívták, ezután báró Sennyei Pál elnökölt a Helytartótanácsnak 1867. március l-jén történt feloszlatásáig. A Helytartótanács jogutódja a Belügyminisztérium lett. Az elnöki hivatal szervezetileg is elkülönült a Helytartótanács többi részétől. 1861. január 1jétől kezdődően iktatta iratait, az ezt megelőző iratok a D 161 állagban kutathatók. Területi illetékessége kiterjedt egész Magyarországra, az 1849-ben elcsatolt részekre is. Az elnöki iroda hatásköre változott: 1861. január l-jétől a főhatóságokkal folytatott levelezésre (pénzügyigazgatóságok, csendőri és katonai hatóságok, országbírói hivatal, főtörvényszékek), bizalmas, politikai és rendőri ügyekre terjedt ki. Az 1861. november 5-én kiadott utasítás pontosan megállapította az elnöki hivatal hatáskörét: ide tartoznak az ország közigazgatásával kapcsolatos ügyek, a központi kormányszervekkel az elnöki hivatal tartott kapcsolatot, legfelsőbb szinten tárgyalta a rendőrségi ügyeket, a sajtó, a színházak, az egyletek ügyeit, ágazati költségvetéseket készített elő, kapcsolatot tarthatott bármilyen pénzügyi vagy bírósági szervvel. 1865 júniusától a következő ügyek tartoztak az elnöki iroda hatáskörébe: az uralkodóház ügyei; kitüntetések; hivatalnokok személyi ügyei; felsőbb szinten rendőri ügyek; sajtóügy; útlevélügy; különböző, titoktartást igénylő ügyek; alispánok, főügyészek, főszolgabírák, törvényszéki ülnökök, a városokban a polgármesterek, főbírák, főkapitányok kinevezése; az elnöki iroda tisztviselőinek ügyei (szabadságolás, segélyek stb.); az Országos Alap maradéka; hivatalos hírlapok; egyházi személyek kinevezésére tett javaslatok. Iratkezelési rendjét a helytartóság elnöki osztályától vette át. Az iratok alap-, ill. azon belül iktatószámok rendjében fekszenek, az alapszám megegyezik az ügykezdő irat iktatószámával. A kutatást a mutatóból kell kezdeni, ez az irat saját iktatószámát jelöli. Az irattári számmutató adja meg az irat kútfőjét, tételét és továbbcsatolás esetén az alapszámát. Az irattári számmutató jelzi azt is, ha egy iratot a Helytartótanács más osztályához küldtek tovább (Htt. jelzéssel). Ebben az esetben az irat helyét a Helytartótanács központi iktatókönyveinek (D 225, Általános segédkönyvek) segítségével lehet megtalálni, amely jelzi, melyik helytartótanácsi osztály vette azt át. Szabályrendeletek esetében az irattári számmutató közli, hogy az irat szabályrendelet. A kérőlapra évet, kútfőt, tételt és iktatószámot, ill. alapszámot kell felírni, a szabályrendeletek esetében évet és iktatószámot. Az 1867-es évhez nincsen irattári számmutató, itt az egyes kútfőket kell egyenként átnézni. Az állag valamennyi segédkönyve az irattári számmutató kivételével mikrofilmen kutatható. Mikrofilmtári dobozszám: 24754-24761.