T. Varga György: Az MDP központi vezetősége, politikai bizottsága és titkársága üléseinek napirendi jegyzékei III. kötet 1948-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 18/3. Budapest, 2008)

Bevezető

élére, csökkent a Bizottság súlya is. A folyamat érzékelhető Kádár János letartóztatása utánis, amikor a „ranglétrán még hátrébb álló" Kovács István lett a vezető, de „súlytalanodást" főként az 1953 elejétől irányító Ács Lajos személye jelezte. Mindez látszik a tárgyalt témák fontosságán, a mind alacsonyabb beosztású káderek személyi döntéseinél, s a „különfélék" szinte elhanyagolhatóvá válásánál. Szinte azt hihetnénk, hogy bizonyos idő után magától is elhalt volna az SZB, hiszen elfogyott alóla a konkrét hatáskör. A Bizottságot az MDP KV 1953. június 27-28-i ülésének határozata alapján számolták fel. Kötetünk mintegy felét a világhálón is elérhető szervező bizottsági jegyzőkönyvek adják, míg a többi bizottság/kollégium anyaga e kötet segítségével válik könnyebben kutathatóvá. A következő bizottságok napirendi jegyzékeit tartalmazza a segédlet, s egyúttal jelezzük működésük idejét is: Külügyi Bizottság/Kollégium (1948-1953), Agitációs és Propaganda Bizottság (1948-1953), Tömegszervezeti Pártkollégium (1949-1950). A Belügyi Bizottság (1948) és a Katonai Bizottság (1948) egyesítésével hozták létre az Államvédelmi Bizottságot (1948-1949), míg az Agrárpolitikai Bizottság (1948) és a Szövetkezetpolitikai Bizottság (1948) összevonásával a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottságot (1948-1951). A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (1948-1949) tevékenységét a rendszer jellegét jobban kifejező nevű Államgazdasági Bizottság (1948-1953) folytatta. A kötet lapjaiból kiviláglik, hogy ezeknek a grémiumoknak egy része már 1953 júniusa előtt megszűnt, vagy átalakult, s 1953 nyarától pedig már egyik sem létezett, szerepüket jórészt a Politikai Bizottság, kisebb részben a Titkárság vette át, illetőleg más informális csatornákon vagy közvetlen utasítással intézték az ügyeket. Érdekes, hogy 1956 után több, a vezetőszervek mellé rendelt bizottság újjáéledt, és a rendszerváltásig meghatározó szerepet töltött be. (Pl. az Agitációs és Propaganda Bizottság a kulturális élet irányításában.) Érdekes mozzanatnak látszik az irategységek megbecsültsége a későbbiekben, hiszen míg a Titkárság iratait nem kötötték be az MSZMP időszak alatti őrzőhelyen, addig az SZB-t a PB-hez hasonlóan rendezés után őrzési egységenként kötetbe sorolták. Ez a szakmailag akkor és ma is vitatható lépés könnyebb kezelést tett lehetővé, azonban megakadályozza az utólag fellelt iratok beillesztését, és a figyelmetlen rendezésből vagy a kötészetnél előforduló lapkeveredés korrekcióját. A többi kollégium iratainál ilyen probléma nem merült fel, így az előforduló rendezési hibákat az esetleges digitalizálásig ki lehet javítani. A jegyzék készítésekor ügyeltünk arra, hogy az adatok felvétele megfeleljen a jövőbeni rendezési korrekciónak, így a kutató számára is gyors eligazodást tegyen lehetővé. Az MDP korszak elején - főként 1948-1949-ben - szakképzett munkaerő híján különösen nagy káosz uralkodott az iratkezelésben. Az ülések jegyzőkönyveinek készítésénél sem volt egységes alapelv, így szó szerinti jegyzőkönyv egyáltalán nem készült, a titkársági és a PB ülésekről is inkább csak 1953 után, de akkor sem mindig. Egy-egy Rákosi, Farkas hozzászólást rögzítettek csak az SZB üléseken, a többi bizottsági értekezleten még azt sem. Jónéhány bizottsági ülés jegyzőkönyve egy-két oldalas emlékeztető, s csupán az derül ki belőlük, hogy milyen napirendeket tárgyaltak. Emiatt a jegyzék nem mindig tükrözi a tényleges iratmennyiséget. (Ezért is tar-