T. Varga György: Az MDP központi vezetősége, politikai bizottsága és titkársága üléseinek napirendi jegyzékei I. kötet : 1948-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 18. Budapest, 2005)

BEVEZETŐ

3. Hegedűs András és Nagy Imre - mindketten 1951. március l-jétől tagjai a Titkárságnak - felügyeleti területét nem határozták meg. Figyelemre méltó különbség azonban, hogy míg a Hegedűs András által vezetett Mező­gazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály Gerő Ernő felügyelete alá tartozott, az Adminisztratív Osztályt veze­tő Nagy Imre fölé senkit sem helyeztek. Szintén nem ruházták fel felügyeleti hatáskörrel Kristóf Istvánt és Hi­das Istvánt. A Titkárság működésében a Központi Vezetőség 1953. június 27-28-i határozata hozott döntő változást. A határozat a Titkárságot mint politikai vezető szervet megszüntette, és helyette életre hívta a Központi Vezetőség titkáraiból álló, a Politikai Bizottságnak alárendelten működő Titkárságot, amelynek feladatává a vezető pártszervek határozatai végrehaj­tásának biztosítását, a végrehajtás ellenőrzését tette, továbbá a döntést a hatáskörébe utalt párt-, tömegszervezeti és állami káderek elosztásáról. A határozat kimondta, hogy a Titkárságnak kis létszámú, legfeljebb három-négy tagból álló testületnek kell lennie és nem szükséges, hogy minden tagja egyúttal tagja legyen a Politikai Bizottságnak is. A Titkárság feladatává tették a Politikai Bizottság üléseinek előkészítését. A Titkárság átvette az e határozattal meg­szüntetett Szervező Bizottság munkáját: a pártapparátus közvetlen irányítását, és - formailag is - a Politikai Bizottság­tól a KV apparátusa osztályainak felügyeletét. A Titkárság beszámoltatta - a Politikai Bizottság által előzetesen jóváha­gyott munkaterv alapján - a Budapesti Pártbizottságot, a megyei, járási, városi, üzemi pártbizottságokat, a hivatalok és intézmények pártbizottságait egyes határozatok végrehajtásáról, vagy a vezetésük alatt működő pártszervezetek tevé­kenységéről. A Titkárságnak a KV nevében kiadott PB határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kellett juttatnia mindazon szervekhez és személyekhez, amelyekre, illetve akikre vonatkoztak. A testület egyes pártszervek vagy azok vezetői előtt ismertethette a határozatokat, és erre a célra összehívhatta a megyei pártbizottságok titkárainak értekezletét. A Titkárság feladata lett, hogy összefogja és szervezetileg irányítsa a KV apparátus munkáját: beszámoltatta az osz­tályvezetőket, akiknek tevékenységét operatívan, a napi munkában ellenőrizte. A testület engedélyezhette a Központi Vezetőség osztályvezetőinek, hogy a megyei bizottságok funkcionáriusai (szervező titkár, agit.-prop. titkár stb.) számá­ra esetenként értekezletet tartsanak. A PB 1953. július 15-i határozata végezetül kimondta, hogy a KV osztályainak munkájáért és ellenőrzéséért a KV titkárai felelősek, ennélfogva hatályát veszíti az a határozat, amely egy-egy osztály munkájának vezetésével és ellenőr­zésével a Politikai Bizottság egyes tagjait bízta meg. A határozat szerint - bár kívánatosnak mondták, hogy az első titkár ne legyen közvetlenül felelős valamely osztály munkájáért és ellenőrzéséért - átmenetileg Rákosi Mátyáshoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, valamint a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, míg Ács Lajos hatáskörébe a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a Mezőgazdasági Osztályt és a Pártgazdasági Osztályt, Vég Béla hatáskörébe az Ipari és Közlekedési Osztályt, az Adminisztratív Osztályt, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát és a KV Irodát utalták. 1953 augusztusában Farkas Mihályt is titkárrá választották. Szeptember 30-ától hozzá tartozott az Agit-prop. Osz­tály és az Adminisztratív Osztály. Az MDP III. kongresszusa után Matolcsi Jánossal kibővített Titkárság tagjai közötti munkamegosztás az alábbiak szerint alakult: Rákosi Mátyáshoz tartozott a Központi Revíziós Bizottság és a KEB, az illetékes titkáron kívül ő is foglalkozott a Terv- és Pénzügyi Osztállyal, és az ő hatáskörébe tartozott a Minisztertanács által hozott határozatok ellenőrzése (annak vizsgálata, hogy ezek megfelelnek-e a PB határozatainak); Farkas Mihályhoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és az Adminisztratív Osztály, ezen kívül az ö feladatává tették a Szabad Nép szerkesztő bizottságának operatív irányítását (a politikai irányítás a PB feladata volt); Ács Lajoshoz tartozott a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Pártgazdasági és a Kereskedelmi Osztály; Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a Központi Vezetőség Irodá­ja; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztály. Ezen az 1954. június 30-i ülésen a PB arról is határozott, hogy a Titkárság ülésein - a saját területét érintő kérdések­ben - felszólalási joggal vegyen részt a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a KV Párt- és Tömegszervezetek, illetve Agit. Prop. Osztályának vezetője. A Politikai Bizottság 1954. október 27-i ülésén ismét módosult a Titkárság tagjainak munkabeosztása: Farkas Mi­hály hatáskörébe tartozott az Agit. Prop. Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály és a Tudományos és Kulturális Osztály, emellett ő foglalkozott a HM katonai szakkérdéseivel is; Ács Lajoshoz tartozott a Kereskedelmi-, az Adminisztratív- és a Pártgazdasági Osztály; Vég Béla a Nehézipari Osztály, a Könnyűipari Szektor, a Közlekedési Szektor, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a KV Iroda felügyeletét látta el; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztályt, az Élelmiszer­ipari és a Begyűjtési Szektort csatolták. Az említett szektorokat közvetlenül az illető titkárok mellett hozták létre. 1955. április 14-én a Központi Vezetőség Farkas Mihályt „visszahívta" a Titkárságból. 1955. szeptember l-jén Szálai Bélát, a KV 1955. november 9-12-i ülésén Kovács Istvánt és Egri Gyulát is titkárrá választották. Egyidejűleg Matolcsi Jánost felmentették titkári tiszte alól. Ezek után a Titkárság munkabeosztása az 1955. december 1-jei állapot­nak megfelelően: Ács Lajoshoz tartozott az Agitációs és Propaganda-, a Pártgazdasági- és a Mezőgazdasági Osztály, a Szabad Nép és a Munkásmozgalmi Intézet, Egri Gyulához a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, az Adminisztratív Osztály, a HM Politikai Főcsoportfőnöksége és a „Pártélet", Kovács Istvánhoz - a Budapesti Pártbizottság első titkári funkciójának ellátása mellett - a KV mellé rendelt kádercsoport, Szálai Bélához a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és a Társadalmi Szemle, Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a KV Iroda és a Vasút Politikai Osztály. A határozat kimondta: Rákosi Mátyáshoz a jövőben semmiféle osztály, illetve egyéb szerv közvetlenül ne tartozzék. Határozatot hoztak arról is, hogy a megyei pártbizottságok, illetve a fővárosi és megyei pártbizottságok első titkára­inak rendszeres irányítását ne a központi apparátus végezze, hanem a Központi Vezetőség titkárai, a KV Iroda 1955.

Next

/
Oldalképek
Tartalom