T. Varga György: Az MDP központi vezetősége, politikai bizottsága és titkársága üléseinek napirendi jegyzékei I. kötet : 1948-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 18. Budapest, 2005)
BEVEZETŐ
3. Hegedűs András és Nagy Imre - mindketten 1951. március l-jétől tagjai a Titkárságnak - felügyeleti területét nem határozták meg. Figyelemre méltó különbség azonban, hogy míg a Hegedűs András által vezetett Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály Gerő Ernő felügyelete alá tartozott, az Adminisztratív Osztályt vezető Nagy Imre fölé senkit sem helyeztek. Szintén nem ruházták fel felügyeleti hatáskörrel Kristóf Istvánt és Hidas Istvánt. A Titkárság működésében a Központi Vezetőség 1953. június 27-28-i határozata hozott döntő változást. A határozat a Titkárságot mint politikai vezető szervet megszüntette, és helyette életre hívta a Központi Vezetőség titkáraiból álló, a Politikai Bizottságnak alárendelten működő Titkárságot, amelynek feladatává a vezető pártszervek határozatai végrehajtásának biztosítását, a végrehajtás ellenőrzését tette, továbbá a döntést a hatáskörébe utalt párt-, tömegszervezeti és állami káderek elosztásáról. A határozat kimondta, hogy a Titkárságnak kis létszámú, legfeljebb három-négy tagból álló testületnek kell lennie és nem szükséges, hogy minden tagja egyúttal tagja legyen a Politikai Bizottságnak is. A Titkárság feladatává tették a Politikai Bizottság üléseinek előkészítését. A Titkárság átvette az e határozattal megszüntetett Szervező Bizottság munkáját: a pártapparátus közvetlen irányítását, és - formailag is - a Politikai Bizottságtól a KV apparátusa osztályainak felügyeletét. A Titkárság beszámoltatta - a Politikai Bizottság által előzetesen jóváhagyott munkaterv alapján - a Budapesti Pártbizottságot, a megyei, járási, városi, üzemi pártbizottságokat, a hivatalok és intézmények pártbizottságait egyes határozatok végrehajtásáról, vagy a vezetésük alatt működő pártszervezetek tevékenységéről. A Titkárságnak a KV nevében kiadott PB határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kellett juttatnia mindazon szervekhez és személyekhez, amelyekre, illetve akikre vonatkoztak. A testület egyes pártszervek vagy azok vezetői előtt ismertethette a határozatokat, és erre a célra összehívhatta a megyei pártbizottságok titkárainak értekezletét. A Titkárság feladata lett, hogy összefogja és szervezetileg irányítsa a KV apparátus munkáját: beszámoltatta az osztályvezetőket, akiknek tevékenységét operatívan, a napi munkában ellenőrizte. A testület engedélyezhette a Központi Vezetőség osztályvezetőinek, hogy a megyei bizottságok funkcionáriusai (szervező titkár, agit.-prop. titkár stb.) számára esetenként értekezletet tartsanak. A PB 1953. július 15-i határozata végezetül kimondta, hogy a KV osztályainak munkájáért és ellenőrzéséért a KV titkárai felelősek, ennélfogva hatályát veszíti az a határozat, amely egy-egy osztály munkájának vezetésével és ellenőrzésével a Politikai Bizottság egyes tagjait bízta meg. A határozat szerint - bár kívánatosnak mondták, hogy az első titkár ne legyen közvetlenül felelős valamely osztály munkájáért és ellenőrzéséért - átmenetileg Rákosi Mátyáshoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, valamint a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, míg Ács Lajos hatáskörébe a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a Mezőgazdasági Osztályt és a Pártgazdasági Osztályt, Vég Béla hatáskörébe az Ipari és Közlekedési Osztályt, az Adminisztratív Osztályt, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát és a KV Irodát utalták. 1953 augusztusában Farkas Mihályt is titkárrá választották. Szeptember 30-ától hozzá tartozott az Agit-prop. Osztály és az Adminisztratív Osztály. Az MDP III. kongresszusa után Matolcsi Jánossal kibővített Titkárság tagjai közötti munkamegosztás az alábbiak szerint alakult: Rákosi Mátyáshoz tartozott a Központi Revíziós Bizottság és a KEB, az illetékes titkáron kívül ő is foglalkozott a Terv- és Pénzügyi Osztállyal, és az ő hatáskörébe tartozott a Minisztertanács által hozott határozatok ellenőrzése (annak vizsgálata, hogy ezek megfelelnek-e a PB határozatainak); Farkas Mihályhoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és az Adminisztratív Osztály, ezen kívül az ö feladatává tették a Szabad Nép szerkesztő bizottságának operatív irányítását (a politikai irányítás a PB feladata volt); Ács Lajoshoz tartozott a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Pártgazdasági és a Kereskedelmi Osztály; Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a Központi Vezetőség Irodája; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztály. Ezen az 1954. június 30-i ülésen a PB arról is határozott, hogy a Titkárság ülésein - a saját területét érintő kérdésekben - felszólalási joggal vegyen részt a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a KV Párt- és Tömegszervezetek, illetve Agit. Prop. Osztályának vezetője. A Politikai Bizottság 1954. október 27-i ülésén ismét módosult a Titkárság tagjainak munkabeosztása: Farkas Mihály hatáskörébe tartozott az Agit. Prop. Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály és a Tudományos és Kulturális Osztály, emellett ő foglalkozott a HM katonai szakkérdéseivel is; Ács Lajoshoz tartozott a Kereskedelmi-, az Adminisztratív- és a Pártgazdasági Osztály; Vég Béla a Nehézipari Osztály, a Könnyűipari Szektor, a Közlekedési Szektor, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a KV Iroda felügyeletét látta el; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztályt, az Élelmiszeripari és a Begyűjtési Szektort csatolták. Az említett szektorokat közvetlenül az illető titkárok mellett hozták létre. 1955. április 14-én a Központi Vezetőség Farkas Mihályt „visszahívta" a Titkárságból. 1955. szeptember l-jén Szálai Bélát, a KV 1955. november 9-12-i ülésén Kovács Istvánt és Egri Gyulát is titkárrá választották. Egyidejűleg Matolcsi Jánost felmentették titkári tiszte alól. Ezek után a Titkárság munkabeosztása az 1955. december 1-jei állapotnak megfelelően: Ács Lajoshoz tartozott az Agitációs és Propaganda-, a Pártgazdasági- és a Mezőgazdasági Osztály, a Szabad Nép és a Munkásmozgalmi Intézet, Egri Gyulához a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, az Adminisztratív Osztály, a HM Politikai Főcsoportfőnöksége és a „Pártélet", Kovács Istvánhoz - a Budapesti Pártbizottság első titkári funkciójának ellátása mellett - a KV mellé rendelt kádercsoport, Szálai Bélához a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és a Társadalmi Szemle, Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a KV Iroda és a Vasút Politikai Osztály. A határozat kimondta: Rákosi Mátyáshoz a jövőben semmiféle osztály, illetve egyéb szerv közvetlenül ne tartozzék. Határozatot hoztak arról is, hogy a megyei pártbizottságok, illetve a fővárosi és megyei pártbizottságok első titkárainak rendszeres irányítását ne a központi apparátus végezze, hanem a Központi Vezetőség titkárai, a KV Iroda 1955.